Jegyzet - Kozma Szilárd, pénzcsaló, megélhetési asztrológus, a kan-állatiság szintjén rivalizál mindenkivel

Kozma Szilárd, pénzcsaló, megélhetési asztrológus, egész írói, karatés, asztrológusi, metafizikusi tevékenységét, a kan-állat szintjén megrekedt, belülről, a tudattalan ösztönöktől kényszerítve, az állandó, betegesen rivalizáló hatalmi törekvés mozgatja. Az ösztöneinek kiszolgáltatott svihák, a honlapján, a karma, az archetípusok hatalmának megszüntetéséről prédikál, akkor, amikor ő még a puszta ösztönösség szintjét sem haladta meg. Asztrológiával, metafizikával kompenzálja, amit belső világában nem sikerült legyőznie. Abba a csapdába esett, amire Jung figyelmeztet, hogy ha valamivel azonosulunk a tudás szintjén, az még nem jelenti annak belső megvalósulását is. De ő azt hiszi, hogy, amivel, külsőleg, teoretikusan azonosult az már belső megvalósulást is jelent. Ebből a szempontból csapdában van.

Szilárdka, kökösi ellenfeleim szívébe, valószínű, azzal lopta be magát, hogy előadta a nagy anyagi segítőt velünk szemben – hét vagy nyolc éve, egy szeredai átutaztomban, tényleg adott hamincezer lejt – akit, ugye, most aljas módon lejáratok, hogy tönkre tegyem vállalkozását. Bocsánat a sokgyermekes apát. Mert ezt szereti hangoztatni, az olvasói részvétet koldulva, az érzelmi manipuláció szándékával. Biztos, hogy ezzel nyerte el egy néhány hozzá hasonló gazember kökösi részvétét. Mint Bács István, felesége Anna, Ürmösi Erzsébet, vagyis a hamis tanúk. De ha jól sejtem első kökösi látogatása alapján, az erkölcsi támogatói között ott van a másik szomszédunk is Kőrös Miska bá. Akit, amikor látok templomba menni, mindig eszembe jut, az ének rész, hogy “mikor az ördög templomba ment.” Annyira vad! Rég volt lelkészi tevékenységem alapján, elmondhatom, hogy ez a hívek nagy részéről elmondható. A pusztán formálissá lett vallásosság, a szeretettel ellentétes negatív energiát aktivál. A gyűlölet energiáit. Így lesz a szeretetet hirdető száj mögött gyűlölködő lélek. Így lesz az egyházi élet tudattalan mozgatója, az emberi tudattalan negatívvá lett erői, az emberi árnyék, az elfojtott gyűlölet, mert az egyázias tevékenység, csak a gyűlölet elfojtását szolgálja, azt is csak ideig, óráig, mert csak addig lehet. Ezért van az, hogy a falu fő tevékenysége, nem a mezőgazdaság, hanem a pletykának nevezett gyűlöletbeszéd. A hamis tanú, szomszédunk Ürmösi Erzsébet, ezért szapulja minden nap, testvérével Imrével együtt, a kapuja előtt, testvérük fiának, Bandikának családját, agyonmocskolva feleségét. Na de ebben Miska bá sem marad, Bandikáékkal neki is baja van, hogy mikor, milyen időben, hogy a hidegben, hajtják ki az állatokat. A mást megszóló Miskabá elfelejti, hogy a falusiak elbeszélése szerint, felesége Irmané, mikor kocsmáros volt, csalta a vevőket és majdnem börtönbe került. Gondolom lement a torkán a csalt pénzből vett étel vagy ital.

Na de Szilárdka esetében sem működik másként a pusztán csak tudati metafizikázás, asztrológiázás, mint a paraszt esetében a felszínes vallásosság. Az archetípusokkal való pusztán tudati azonosulás, azok energiáit negatív, gyűlölet energiaként szabadítja fel.

Bács István kökösi hamis tanú vallomásából is az derül ki, hogy Szilárdka kökösben a nagy segítőt hangoztatta irányunkban, kinek a jóindulatával most aljas módon visszaélek, lejáratván őt az interneten. Mert ez áll a nyilatkozatában, amit a szeredai rendőrség vizsgáló rendőrbiztosának tett, a Szilárdka ellen tett ügyészségi feljelentésem, testi sértés és magán terület megsértése, nyomán.

Na de hogy kerül be a nyomozó rendőr beszámolójába (referátjába) Szilárdkának a kedvenc verziója ellenünk, amikor az ügyhöz semmi köze? Úgy, hogy az egyik kovászna megyei, SRI besúgó ellenségem besegített neki. Amikor én nyilatkoztam, akkor a rendőr úr csak arra volt kíváncsi, mi konkrétan történt. Érdekes Szilárdka esetében fontosnak tartotta azt is, ami nem volt fontos. Azért, hogy aztán lobogtathassa ellenem. Hogy a rendőri beszámoló, kifejezetten ellenem készült, hogy aztán Szilárdka legyen, mivel védekezzen, mutatja az is, hogy kiemelt helyet foglal el benne a gazember Bács Istvánnak a hamis vádja, amivel megfordította az egészet, belőlem lett a tettes, Szilárdkából a sértett fél. Vagyis nem Szilárdka ütött meg engem, hanem én lökdöstem meg őt az úton. Tehát bent sem volt az udvarunkon. Tudtam, hogy ez a Bács Pista szomszédunk, egy hitvány, aljas gazember, de nem gondoltam, hogy ennyire. Gondoltam csak letagadja, amit látott, de még engem vádolt meg. Így utólag nem csodálkozom rajta, azok után, hogy képes volt minden előzmény nélkül bőgni rám a vadszamár paraszt, amikor az utcában beszélgettem a szentgyörgyi helyi tévé riporterével, hogy eladta földjeit, kivágta a gyümölcsfáikat, kirúgták a katolikus teológiáról. Elfelejtette a gazember paraszt, hogy a lakását csak az anyósa eladott földjéből tudta újra födni. Elfeledte, hogy a gyanú szerint lányát, a prázsmári posztógyárból lopásért kirúgták. De ilyen a paraszt, kinél fennáll a gyanúja, hogy egy hitvány besúgó. Ilyen és ehhez hasonlóknak köszönheti Szilárdka, hogy megúszta feljelentésemet. Hozzá hasonló mocskos gazembereknek köszönheti, hogy most henceghet, tiszta nagybetűkkel írva az egyik írásában, hogy a nagy büdös semmit értem el, feljelentésemmel.

Igaz Szilárdka, az incidenst követően, miután szájba vert engem saját udvarunkon, mikor felszólítottam hagyja el az udvart, ne filmezzen, mert úgy viselkedett, mintha ő lenne a gazda, és én egy senki, ki betolakodott, azt mondta, a parasztok előtt, gondolván, hogy ezzel mekkora szégyent zúdít a fejemre, hogy “mi van, azért támadsz, mert nem adtam kölcsön pénzt?” Szilárdka, megokolásai nagyon változóak, hogy miért támadom. Mert ezen van a lényeg, hogy a világ előtt igazolja, hogy én egy aljas okból támadom. De ezeket a magyarázatokat, nagyon kavarja. Szerinte, hol azért támadom, hogy nem adott pénzt, hol adott és ezzel aljas módon visszaélek. Ez a hitvány pénzcsaló, arra vetemedett, hogy soha nem adott ezer lejjel zsaroljon. Azt íratta mással, egy hozzászólásban a blogomon, az is csak álnév alatt merte írni az illető, hogy ha nem adom meg az ezer lejét, leleplez a szekus dossziéja alapján, az abból vett másolatok alapján, mik rám vonatkoznak, hogy ráállított szekus besúgó voltam. Persze az ilyen olcsó trükkök nem mennek velem. Mert ilyen másolatok nem léteznek. Kértem, nyílt levélben, de nem tudott semmit felmutatni, holott azt írta, egy hozzászólásában, hogy a másolatokat megkapta a CNSAS-tól, a dossziéjából, mik rám vonatkoznak és szerepelek benne.

Szilárdka, minden áron meg akarja magyarázni a netten, hogy én aljas okból támadom. Pedig nem! Az ok az, hogy egyszer nem hagyta, hogy beszéljek, pedig az nem sértette volna őt - nem is a nyilvánosság előtt volt. És ennek nyomán elhatároztam, hogy mivel nem hagyta, hogy beszéljek, úgy fogok beszélni róla, a nyilvánosság előtt, ahogy nem szeretné. Leleplezem, mint sarlatán, pénzcsaló asztrológust!

Amikor nem hagyta, hogy beszéljek, lehet, hogy fel sem fogta, ösztönös durvaságából kifolyólag, hogy mit tesz. Megismerkedésünk után, vagy két évre rá történt, kilencvenben, az első Bálványosi táborban. Már ismerkedésünk alkalmával láttam, az első szellemi párbeszéd alapján, hogy egy nagyon erőszakos, merev gondolkodású emberrel álok szemben. Na de térjek ré a bálványosi esetre. A táborban egy nagyon kedves egyetemista diáklány beszélgető partnerem akadt. Ott volt Szilárdka is a táborban. Aki, amikor látta, hogy milyen “meghitten” csevegek a hölggyel, odajött hozzánk, de nem úgy tett, mint minden jóérzésű, normális ember, hogy megpróbál belekapcsolódni egy idő után a beszélgetésbe, hanem egyszerűen, elküldött. Azt mondta, “te eddig beszélgettél eleget a hölggyel, menj el légy szíves, mert most én akarok beszélgetni vele”. Egyszerűen elzavart a hölgytől. Ezt mindegyre megtette. Végül a hölgy útra tette, mert látta, agresszív gazemberrel van dolga. Azt történt, mint az állatok, a kanok rivalizáló világában a nőstény körül. Az erősebb kan elűzi a nőstény mellől azt, kit riválisának tekint.

Teológusi éveim alatt volt egy barátnőm, kitől tudtam egyet s mást, Szilárdka Bretter köri irodalmi megnyilvánulásairól. Ő nem ismerte a dialógust, hogy abban megengedhető, ha másnak más a véleménye. Az állati ösztönök, a kanos rivalizálás szintjén fogadta az ellenvéleményeket. Ezért váltott át a Bretter körön Szilárdka, a párbeszédről, a nyílt fenyegetésre, előhozakodván karatés tudásával.

Egyszer voltam egy sepsiszentgyörgyi előadásán. Épp a skorpió jegyről tartott előadást. Tudni kell, hogy ő skorpió. Végig a skorpiók kanosságának dicséretét zengte. A dominálni akaró kan ösztöneinek szintjén okosította a társaságot.

Amikor azt állítja, hogy a teremtéssel kapcsolatban, olyan dolgokat fogalmazott meg, miket sem keleti, sem nyugati mesterek nem fogalmaztak meg eleddig, akkor is a primitív kanos rivalizálás beszél belőle. Ő még nem haladta meg a primitív ösztönök szintjét. De teletömte a fejét metafizikákkal, asztrológiával, mikkel csak pusztán az elméleti tudás szintjén azonosult. Ezért van meg benne a primitív vadság, betolakszik más udvarára és verekszik. Ugyanakkor “magas szinten” metafizikai tanokkal áll elő, az isteni szikráról filozofál, egyetemes törvényekről bölcsködik. Aki nem haladta meg a kanos rivalizálás, primitíven ösztönös szintjét az ne mondja, hogy megjárta a keresztes szent jánosi mélységeket, mert szándékosan hazudik, vagy ámítja magát, ez utóbbi még rosszabb. Szilárdka ezzel bölcsködik.

A velem való háborúját is ez a rivalizálás jellemzi. Ezért beszél rólam mindig a vele való párhuzamban, amelyben, mindig messze ő a több. Ő a bölcsesség magas szintje, én, az általa készített horoszkóp alapján, az életben célt tévesztett. Ahol a primitív ösztönök dominálnak, ezért fenyeget mindenkit veréssel, aki mer neki ellentmondani, ott nincsen bölcsesség. Ott a primitív ösztönök szolgálatába állított pusztán elméleti tudás van. Nála az ösztönök dominanciája és a metafizikai ismeretek, egy nagyon fura egyveleget alkotnak, mi a személyiségre nézve romboló hatással van. Szilárdka ezzel a keverékkel magában, egy önromboló ösztönéletet él. És egy ilyen tanít másokat, hogy urai legyenek életüknek, ki maga sem ura ösztöneinek. Sajnos az ilyen negatív hatással van azokra, kiket jó pénzért vezet.

Hát ura az életének, ki bosszúvágyában, képes Szeredából Kökösbe jönni, hogy filmezze házunk ronda állapotát, hogy aztán ezzel mérjen mérhetetlen csapást rám a netten – mert ő azt hiszi, hogy az, amit ő csinál az valami nagyon megalázó, megsemmisítő csapás a nyilvánosság előtt? Hogy kinek milyenek a fogai, háza, azért megszólni valakit nyilvánosan, az egy utolsó paraszti tempó, és nem hamvasi szellemi mérce. Nem csoda, hogy gazember parasztokkal bratyizik.

Aki az ösztönei uralma alól nem tudott megszabadulni, az állandóan a nyomásuk alatt van. Állandóan kényszerítve van a rivalizálásra, belülről, az ösztönöktől. Mindent annak a függvényében él meg. A bizonyítás állandó kényszere alatt éli le életét, ezért szellemi, lelki nyomorúság az ő élete. Mindenben azt akarja bizonyítani, hogy ő a győztes kan. És ebben rejlik a titka, az ő apaságának, sokgyerekes apaságának, amivel a lelkeket meg akarja lágyítani irányában. Apaság hóbortját, mert csak az, a domináns kan ösztönnyomásnak köszönheti. A rivalizáló kan ösztönök mozgatnak nála mindent. Mindenben a győztes kan akar lenni. Ezért szeretne minden területen nagyot alkotni, irodalom, metafizika, költészet, karate. A győztes kan mindent területet szeretne uralni. Ezért írt, csak Hamvast utánozva, beavatási regényt, mert azt az irodalom csúcsának látta. De, ezen műve nem hiteles, mert a beavatott, többek között, a puszta ösztönlény mivoltától szabadul meg. Ösztöneinek uralma alól szabadul fel. Végül is Szilárdka apaságában, nincsen más egyéb, csak ösztönös kan-dominancia, ami még nem apaság. Életének kényszeressége nyilvánul meg benne, az állandó bizonyítási kényszer, mit az ösztönök diktálnak neki. Attól még nem lesz valaki apa, hogy megnősül, és rakás gyereket csinál.

A puszta ösztönösség szintjén való megrekedés, épp azt az indivíduációs folyamatot akadályozta meg nála, amely az érett apaság, a gyerekvállalás elengedhetetlen feltétele. Egy ilyen szempontból éretlen svihák, foglalkozik családasztrológiával, szól bele mások életébe, családi életébe, teljes körű felelőtlenséggel. Igaz, akit az ösztönei uralma nyomnak előre, és kényszeressé lesz, az nem érez igazi felelősséget mások élete iránt. A saját zsebe iránt igen! Itt megint érvényesül Jung nagyon igaz meglátása, hogy a külső azonosulás valamivel az még nem jelenti annak belső megvalósulását is. Szilárdka ott téved, hogy azt hiszi, ha Hamvast majmolja, az azt jelenti, hogy mindazt realizálta is, miről Hamvas ír. Ez az igazi önbecsapás! Egy életre szóló. Szilárdkát, rivalizáló, állandóan győzni akaró primitív, állati kansága, arra kényszeríti, hogy “Hamvas” akarjon lenni. Élete kényszerességének ez a legfőbb iránya. A győzni akaró primitív kan dominálni akarása ebben csúcsosodik ki, ebben a kényszeresen Hamvassá lenni akarásban. Ezzel még nem volna baj, mert láttam még ilyet a szellemtörténetben. Például Eliádé, ha más területen is, Iorga szeretett volna lenni. Sikerült neki, hogy ne legyen csak utánzata Iorgának, még lehet, hogy több is lett, mint Iorga. De ez Szilárdkának nem jött össze, Hamvassal kapcsolatban. Hamvas nem művelte, nem süllyedt oda le, hogy olyan primitíven aljas legyen, mint Szilárdka. Nem csúfolkodott senkivel fogai állapota, lakása állapota, vagy felesége pszichés betegsége okán.

Végül is ö-kansága pénzcsaló Szilárdka rivalizáló kansága nem elég, hogy Hamvas legyen. Nem elég, hogy több legyen, bármilyen szempontból is, a kelet és nyugat mesterinél. Kan-görcsében, kelet és nyugat mestereit is riválisainak tekinti, sőt bizonyos területen általa legyőzötteknek is véli. Mert oda nem csak a dominálni akaró kan ösztönei kellenek, hanem igazi mély szellem, lélek is kell, ami neki nincsen. Primitív ösztönei, és puszta ismeretekkel teletömött agya van neki, csak.