2010. május 22., szombat

Vallásos anarchizmus - Kozma Szilárd, pénzcsaló, megélhetési asztrológus az emberi butaság vámszedője

Szilárd, most már értem miért fenyegetsz engem veréssel rólad szóló írásomért, szerinted ez nem olyan nagy bűn. Nem gondolod, hogy önámító vagy, teóriákkal igazolod agresszivitásodat. Az az érzésem, hogy a leírtak számodra pusztán mentális valóságok, csak az elmédben élsz. És ezért vagy agresszív, mert nem szembesültél árnyékoddal, saját agresszivitásoddal. Ez az írás, mintha saját nyerseséged és agresszivitásod igazolására született volna, tehát önámítás.

(Ez az írás hozzászólás Kozma Szilárd következő írásához: http://www.harmonet.hu/ezoteria/8318-a-teremto-kepzelet-termeszete-es-magikus-ereje.html?page=3)

Nem ez az első eset, hogy valakit veréssel fenyegetsz. Azzal igazolod, irányomba készülő agresszivitásodat, hogy tisztességtelenül hátba támadtalak. De annak idején Kolozsvárt az irodalmi körön ki támadott hátba, hogy ott is veréssel való fenyegetéssel akartad igazadat érvényre juttatni. A vélt ellenfelet, a karatés tudásoddal akartad megrettenteni. A karatéhoz hozzátartozik az önuralom. Azzal te hadilábon állsz, ahogy a reakcióidból kitűnik - a nőies hisztérikusságodból.

Már sokszor láttam nálad az önámítás emlegetését, meg nekem is zagyváltál erről valamit, azt hiszem, hogy neked az életed és írásaid nem egyebek, mint önámítások, hogy ne keljen szembesülnöd önmagaddal.

Látom nagyon agresszív leszel ha valaki átlát rajtad, a sok tudomány mögött meglátja, benned a lelkében halott embert ki "magas szintű tudományokkal" pótolja a hitelesen megélt életet. Gondolom tudod Hamvastól, hogy az igazi önámítás ilyen magas szintű tudományokkal történik.

Tudom, hogy mestered Hamvas. De kérdem én azt, hogy Hamvas fenyegetett-e valakit is veréssel, mint te engem.

Mocskolhatsz bármivel, és ide jöhetsz, hogy verjél meg, akkor sem veszem le a rólad szóló írásomat, mert azt tartom, hogy a szemfényvesztőkről le kell rántani a leplet.

Az én szememben nem vagy egyéb, mint a vallási bulvár tudósa, a metafizikák amatőr tudósa.

Tudod Szilárd az igazi tudás arról ismerszik meg, hogy kevés eszközzel él, kevés ismerettel, te az ismeretek sokaságával akarsz csillogni. Gondolom tudod, hogy az igazi lelki életnek a rengeteg tudás a gátja. Te látom szereted feltüntetni, hogy a könyveid milyen sok oldalasak, hogy mennyit tudsz. Nem gondolod, hogy ez hivalkodás?!

Az egyik könyved címlapján láttam a te fotódat, mely elég nagy részét kitette a címlapnak. Nem gondolod, hogy egyesek átlátnak rajtad, megértik a fotó általad nem ismert jelentését, hogy a könyvben lévő ismeretek csak a te személyed előtérbe helyezését szolgálják, nem a könyv tartalma a fontos, hanem te vagy a fontos. A könyvben lévő ismereteket csak ürügyként használod a személyed exponálására - és egy ilyen beszél lelki életről, kinek minden gesztusa önmagáról szól, önző énjéről.

Járod a Kárpát-medencét és tanítasz, de e mögött a másokon való uralkodás mániája van. Mások elméjét uralva éled ki agresszivitásodat, mert az uralom mögött agresszivitás rejlik. Úgy, hogy a fenti írásod önámítás, hogy ne keljen szembenézzél önmagaddal, mint egy uralommániás, agresszív alakkal. Hogy tanítasz, moderált kiélése agresszivitásodnak, de nem arról szól a fenti írás, hogy épp ez a veszélyes. Mintha önmagadról szólna az írás, önmagad diagnózisa lenne.

Másokon való uralkodhatnékodat igazolja a fenti írásban az a tény, hogy ha te karatéztál, akkor másoknak is azt kell tenni. Aki másokon akar uralkodni az legelőször is a maga addig megélt életét kényszeríti másokra, mint a legideálisabb életformát. Nem gondolod, hogy minden írásoddal végtelen önzésedet árulod el és nem azt , hogy a a szellem mestere vagy?!

Kauzális asztrológiával foglalkozol, csak éppen személyiséged megnyilvánulásaidnak lelki okait nem ismered. Tudományoddal önmagadat vered át és átversz másokat is – vak vezet világtalanokat.

Írásaidnál azért többet mondanak rólad politikai szimpátiáid. Agresszív lényed a magyar agresszív szélsőjobb, a Jobbik pártvezéreinek fenekét nyalja. Szép nő nem mondom a Morvai Krisztina, de oda süllyedni, hogy a seggnyalója legyél, bármennyire ismerlek, megdöbbentő, többnek gondoltalak. Hiába na a hasonló a hasonlónak örvend, az agresszív az agresszívnek. Te a nagy Hamvas ismerő, vagyis csak majmoló, nem tudod, hogy Hamvas nem tartotta a politikát megoldásnak. Vagy Hamvas is csak ürügy személyiséged exponálására?!

Önmagadat ironizálod azzal, hogy család-asztrológiával foglalkozol, te akinek minden házassága kudarccal végződött. 

Közönséges rágalom, hogy úgy vittem oda a Feleségemet, hogy kékre volt verve, általam. Épp a te Feleséged panaszkodott, hogy vered. Az Astrologos honlapon céloz arra, hogy a szüzességét nem valami finoman vetted el. A fenti írásod ezek rejtett igazolása akar lenni?!

Tudod nem is az a gond, hogy nyers vagy és dicséred azt, hanem ahogy teszed, nincsen benned semmi elegancia. Amit rólam írsz az Astrologoszon nem bánt, mert inkább önmagadról beszélsz, azzal, hogy egy közönséges paraszt módjára mocskolódsz. A mocskolódásaiddal azt árulod el, hogy egy közönséges alak vagy - nem nekem ártasz.

Az Astrologos honlapon, azt írod alkoholizáltam. Igaz, de vagy hat éve elmúlt, hogy lemondtam. És nem csináltam azt, mit te csináltál egy táborban, mit te szerveztél, hogy az alkohol ellen prédikáltál, másokkal itattad az üdítőt, miközben te suttyomban söröztél.

Felhánytorgatod, hogy ingyen horoszkópot készítettél. Ezzel csak azt árultad el, hogy anyagias vagy. De arra nem emlékszel ugye, hogy a Feleségemnek is készítettél, melyben baromi nagyot tévedtél, azt mondtad, hogy terhes, közben nem volt az – ennyit ér a te tudományod.

Nem tudom, hogy igaz-e, de Szőcs Pista (kritikus) bácsi horoszkópjában is mellé fogtál: azt írtad, hogy fájdalmas menstruációi vannak. Pista bácsi mérgében nem fizette ki – jól tette.

Nem tagadom, hogy voltunk nálatok kölcsön pénzért, de az rágalom, hogy erőszakosak voltunk - erőszakos lényedet ne vetítsd ki ránk. Ami meg a kölcsön pénzt illeti azzal meg épp te hallgass. Egy alkalommal mikor kerestünk, nem voltatok otthon, egy szomszédotok megkérdezte, hogy kiket keresünk, mondtuk, hogy titeket, erre azt kérdezte, hogy “tartoztok”?! Tehát ez a kérdés a szomszéd részéről azt árulta el, hogy soktól kértetek (kértél te, a Feleségedet csak bele rángattad) kölcsön pénzt kiknek nem adtátok meg és azok a nyakatokra jártak, annyira, hogy a szomszédok is tudták. Úgy, hogy hallgass, ami a kölcsönt illeti. Ugye Magyarországról is kölcsön pénzzel jöttél haza?!

Azt írod, hogy elhajtottak a kökösiek a papságból. Az engem felmentő okiratban először is az áll, felteszem az internetre, hogy én kértem a felmentésemet a papságból, utána, hogy nem tettem eleget bizonyos kötelezettségeknek, nagypapi vizsgadolgozat leadása és ellenőrzésekre való járás. Nekem nem volt szándékomban lelkésznek lenni egy életre, a szándékom a kilépés volt, akkor minek tettem volna eleget formaságoknak. De az engem ezzel támadók elfelejtik, hogy a kilépés bejelentése után még neki fogtam lelkészi lakást javíttatni. Az akkori főjegyző Erdő János azt mondta, hogy a negyven éves főjegyzősége alatt az én kilépésem volt az egyedüli, melyet erkölcsileg elfogadott.

Az elhajtás hangsúlyozása megbélyegzést, kitaszítást takar. A személy kitaszítása a közösségből a személy megsemmisítését célozta. Ez a személy elleni agresszió egyik formája, látom az agresszív személyiséged nagyon kedveli. Te az társadalom kegyeit keresed, én épp a társadalomból való kitaszítottságban találtam meg lelki utamat.

Te beszélsz elkergetésről, ki a nagy okos fejével azt érte el, addig tudálékoskodott, hogy a gyerekeit kirakták az iskolából. Ezt stopon mondta egy szülő, ki felvett, és ismerte a helyzetet.

Én nem bosszúból írtam írásomat rólad, hogy nem adtál kölcsön pénzt, hanem azért, hogy felvilágosítsak másokat, hogy veszélyes téged hallgatni, tanácsaidat megfogadni.

Nem volna gond, ha csak tanácsokat adnál, de te erőszakosan beleszólsz mások életébe. Te az erőszakos vádolsz azzal, hogy erőszakosan kértük a pénzt tőletek?!

Te a családi ügyekben nem tanácsot adsz, hanem bele szól. Annyi műveltség nincsen benned, hogy a távolság tartó tapintat meglegyen benned.

Neked vesszőparipád sok gyerek, az megold minden szellemi és anyagi bajt, nekünk is ezt mondtad. Nektek sok gyerek van – nem a te életformádat akartad diktatórikusan ránk kényszeríteni. Te egy szellemi diktátor vagy, a te életformádat akarod másokra rákényszeríteni.

Így csináltál kellemetlenséget egy családban, ahol a nő hozzád fordult, kinek csak egy gyereke volt férjével. Te rögtön a sok gyereket javasoltad. A nő mondta férjének, de férj nem akarta. Majdnem elváltak miattad.

Az erőszakosságról jut eszembe, amivel vádolsz a pénz kéréskor, az első Bálványosi tábor 1990-ben, és ahogy te ott viselkedtél. Összebarátkoztam ott egy fiatal lánnyal, te pedig erőszakosan elküldtél mellőle, hogy márpedig te akarsz beszélni vele. Amivel nem értél el semmit, mert az egyetemista lány az én társaságomat kedvelte továbbra is. Akartad bizonyítani, hogy te milyen nagy kakas vagy. De tudod ki akar bizonyítani állandóan?! Ki komoly személyiség zavarokkal küzd. Nagyon közönséges voltál ott is.

Az előadásod, az egyedüli min ott voltam, rólad szólt, a skorpióról, mert te az vagy, hogy az milyen nagy kakas. Rossz volt nézni és egyben nevetséges, ahogy kényszeresen bizonygattad, hogy ki vagy – te voltál a középpontban. Egy zavart személyiség önigazolása volt az előadásod. A könyved címlapján ezt az öntelt embert láttam viszont, ki el van telve önmagával, kit évekkel az előtt láttam az előadáson, mit sem változtál

Nagyon közönséges vagy, és ezt bizonyítja ahogy mocskolod a feleségedet kitől elváltál. Te a szellem kutatója, ahogy szereted nevezni magad, egy annyit nem vettél észre, hogy csak elkápráztattad, mert fiatal, tapasztalatlan volt. Ezért vagy veszélyes, mert a gyengéket roppant el tudod hülyíteni. Vagy szadista módon direkt ezt élvezed?! A diktátorok szadisták is. Te tudattalanul nem segítesz az embereken hanem rombolsz – mások életét. De a baj akkor van, mikor valaki nem tudja mit cselekszik. Te pedig magas tudományaid miatt nem vagy tudatában cselekedeteidnek és azok következményeinek.

Tudom, hogy az írásom dühített meg, “Kozma Szilárd asztrológus felelőtlensége egy beteggel szemben” http://www.scribd.com/doc/16546557/Memoar-Kozma-Szilard-asztrologus-feleltlensege-egy-beteggel-szemben , de ebben minden igaz, nekem nem kell semmit kitalálnom, mint neked rólam, hogy rólad írjak.

Írod, hogy hiteledet rombolom. A hitel a te maszkod, amit féltesz tőlem, hogy le találom rántani. A maszkot hordók, ha támadva érzik magukat agresszívvé válnak, mert maszkjukkal annyira azonosultak, hogy a támadásban létüket érzik fenyegetve. Aki létében érzi fenyegetve magát, az nagyon agresszív, főleg ha léte a maszkja.

Én átlátok az agresszivitásról szóló metafizikus meséiden, hogy azokkal csak takargatod árnyékodat mivel nem volt bátorságod szembesülni.

Azzal támadsz, hogy nem dolgozom, mit a netten fel is vállalok. Lássuk te, hogy állsz ezzel?! Egy alkalommal amikor nálatok voltam, a Feleségednek mondtam, hogy nem dolgozom és kifejtettem neki, hogy nem vagyok híve a mindennapi robotnak. Erre ő azt mondta, hogy addig míg nem élt veled, nem tudta elképzelni, miként lehet munka nélkül élni, de te megértetted vele, hogy, hogyan lehet munka nélkül élni. Röviden kifejtette, hogy hogyan látod a munkát – akkor egyeztek nézeteink a munkáról. Most miért támadsz farizeus módon a munkával. Elfelejted, hogy te is hosszú éveken keresztül munka nélkül lődörögtél a nagy világban.

De ha a munkával támadsz, akkor azt jelenti, hogy magadról azt állítód, hogy dolgozol. De tényleg dolgozol?! Egy alkalommal egy stopon valaki azt a tanácsot adta, a megélhetéssel kapcsolatban, hogy foglalkozzam asztrológiával. Azért tanácsolta, mert az volt a véleménye, nyugati tapasztalatok és itteniek alapján is, hogy az emberek butaságából lehet a legkönnyebben megélni. Szilárd ne hencegj a munkával, az önfenntartó élettel, mert nem te tartod fenn magad, hanem az sok buta ember kiknek a butaságát kihasználod – te vagy az emberi butaság vámszedője és abból élsz. Természetesen tisztességesen űzött asztrológiai is létezik, de azt nem te űzöd.

Támadsz olyan dolgokkal miket te is elkövettél, és elkövetsz. Egyszer nem azt mondtad: “spekulálunk mindketten.” Elfelejtetted? Nem gondolod, hogy ez közönséges tisztességtelenség. Ez nem létkorrupció, ahogy Hamvas a mestered mondaná, hanem közönségesség, tisztességtelenség.

Azzal fenyegettél és be is tartottad a szavadat, hogy elkészíted a horoszkópomat és bemutatsz országnak világnak, hogy ténylegesen ki vagyok, hogy mi szörnyűséget tartalmaz horoszkópom. Két szörnyűséggel támadsz: a férfiatlanság, és az önfenntartásra való képtelenség.

Érdekes az önfenntartásra való képtelenséggel támadtad a néhai nejed is, hogy még takarító nőnek sem jó. Úgy látom, hogy ez nálad vesszőparipa ha valakinek a személyiségét meg akarod semmisíteni, mert az én esetemben és a néhai Feleséged esetében a is a személyiség megsemmisítése – ez az agresszív lényedet feltételezi, akivel kifejezetten tanaid miatt nem tudtál szembesülni. Nem gondolod, hogy ha másokban üldözöd az önfenntartásra való képtelenséget, akkor az épp a te problémád lehet, mivel épp azért vagy képtelen szembesülni, mert másokban üldözöd.

Egy annyit tudhatnál, hogy a megélhetés középpontba helyezése a degenerált nyugati civilizációra jellemző – a protestáns etikának köszönhető. Épp te, a szellem embere nem tudod, hogy a szellem, a lélek embere nem helyezheti a középpontba a megélhetést – a kettő ellentétben van?!

Na de térjünk a férfiatlanságra való vádra. “Munkásságodon” a férfiasság kényszeres bizonygatása húzódik végig. Ez nem inkább a te problémád mit nem tudtál megoldani és másokban üldözöd?!

Az egyedüli előadásod min ott voltam kifejezetten ezt tűnt fel, hogy kényszeresen igazolod a skorpió férfiasságát – te az vagy. Akkor láttam, hogy egy krónikus eset vagy, mi a férfiasságodat illeti.
Nem veszed észre, hogy a magad ellentétének állítasz be, rejtetten?! Te a férfias és én a férfiatlan – nem gondolod, hogy ebből a beállításból nagyon kilóg a lóláb, tendenciózus?! Vagy ezzel is személyedet akarod kiemelni?!

Szilárd, te a nyugati civilizáció férfiassági sztereotípiájával szeretnél azonosulni, azt kéred számon másokon is. Benned a sok feszültség, frusztráció - ezeknek következménye krónikus agresszivitásod - abból származik, hogy egy puszta férfiassági sztereotípiával szeretnél azonosulni, amit képtelenség realizálni, hogy mestered Hamvas szavaival éljek. A sztereotípia, mint puszta külső valóság természetéből adódik, hogy megvalósíthatatlan, és ez vezet feszültséghez. Épp azért akarsz pusztán csak egy külső férfiassági ideált megvalósítani, mert képtelen vagy megélni azt ami benned van, ami közvetlenül adott. De mivel csak az elmédben élsz, ami el van szakadva belsődtől, képtelen vagy megélni azt ami belülről adott közvetlenül. Gondolkodásod bonyolultsága miatt, - hetet-havat összehordasz, miket összeolvastál – képtelen vagy megélni, szembesülni közvetlenül adott belső éneddel. A sok teória miatt nem éled saját életed. Aki nem éli saját életét az belső bizonytalanságban él. A belső bizonytalanságot azzal akarja megszüntetni, hogy másokra rátukmálja nézeteit, hogy ebből biztonságot merítsen – ezt teszik a szektások is. A te lelkületed a szektásé – a szektavezér-é, jobbik esetben.

Szilárd, végül is az a hisztéria ahogy reagálod a rólad szóló írásomat, nem férfira utal, hanem arra, hogy egy hisztérikus nő vagy. A nő reagál benned ilyen hisztérikusan – a női oldalad, amelynél a személyiségfejlődésben megrekedtél. Számodra a női oldalad még nem jelentkezett bölcsességként. Az életkor amiben vagy már a bölcsesség kezdete kéne legyen – de a nőies hisztéria amivel reagálod írásomat, nem a bölcs Szilárdra utal.

De ahhoz, hogy a női bölcsessége élet legyen számodra, benned, egyesítened kellett volna magadban lényed női és férfi oldalát – ez a személy érettsége. Írásomra nem reagáltál korodnak megfelelő bölcsességgel, érettséggel, holott jóval túl vagy ötvenen. Te egy éretlen gyermek hisztériájával reagáltál. A fizikailag erős, de éretlen gyerekek szereznek érvényt igazuknak ütleggel. Úgy látszik ez vagy te és a szörnyű, hogy egy ilyen akar mások életébe bele szólni, irányítani, egy agresszív kölyök akar másokat tanítani . Nagyon okos és fizikailag erős kölyök vagy, de éretlen. Veréssel fenyegettél írásomért, de ezzel csak azt árultad el, hogy egy verekedős éretlen kölyök vagy, ki metafizikákkal, mítoszokkal igazolja éretlenségét.

A harcosnak a bölcs a vezetője, nálad ez nem látszik, ahogy, közönségesen veréssel fenyegettél. De a korod nem a harcos-é, hanem a bölcs-é kéne, hogy legyen – de nem is a harcosé az életed, hanem az éretlen kölyök-é.

 Tudod jól, hogy ha tényleg meg akarnál verni, nem tudnék védekezni. Egy olyat fenyegetni veréssel, kiről tudjuk, hogy nem tudná megvédeni magát, közönséges aljasság. Te közönségesen aljas vagy.

Írásaimat misztikus marhaságoknak tartod. Hogy mi a véleményed írásaimról, nem zavar, mert tudom ebben is egy éretlen kölyök agresszivitása nyilvánul meg.

A mások véleménye a kifele fordult ember korában fontos, mint a mi korunk. Ez abban korban fontos, amikor az ember nem ismeri belső énjét, nem éli önön központját. A kor amelyben az ember elveszítette központját, krónikusan agresszív – ennek a kornak embere Szilárdka. A meg nem élt élet agresszív. Aki nem éli önön központját az nem éli igazi életét. A vélemény azoknak fontos kik nem élik önön életüket.

A hisztéria mivel reagálta Szilárd írásomat arra utal, hogy nem éli önön életét. Aki nem éli önön életét, annak csak egy illuzórikus énje van, melyet ha támadás ér hisztérikusan és agresszivitással reagál, mert az illúzió mögött nincsen semmi, nincsen a belső igazi én, mi szilárd pont lehetne. Ahol nincsen belül szilárd pont, ott félelem és szorongás van. Az ilyen embert ért támadások, reakcióként, hisztériát és agresszivitást szülnek, ezzel próbálja védeni illuzórikus énjét.

Szilárd, ahogy fenyegetett és meg is tette, elkészítette szörnyű horoszkópomat, engem igazol, hogy a külső véleményre építő ember, kinek nincsen belső énje. Az ilyen ember tudománya mit sem ér, mert pusztán az elmében felhalmozott száraz, racionális ismeretekről van szó, melyeknek semmi közük lelkéhez. Egy lélek nélküli tanító, ezt bizonyítja a tény, ahogy fontosságot tulajdonít a szörnyű horoszkópomnak, vagy is a külső véleménynek.

Katasztrofális annak a nemzetnek a helyzete, melyet lelketlen politikusok vezetnek (a Jobbikosok a lelketlen nemzetvezérek) és lelketlen tanítók vezetnek.

De visszatérve a rólam készített horoszkópra http://www.astrologos.ro/viewtopic.php?f=26&t=363&p=3349#p3349 ebben is tisztességtelen vagy: nem kell a horoszkópban nagy tudósnak lenni, mint te, hogy tudja az ember, születési óra, perc, vagyis aszcendens nélkül nem lehet pontos horoszkópot készíteni – bárhogy magyarázkodsz ilyen szempontból is.

Szilárd te ott tévedtél, hogy magadból indultál ki, amikor azt hitted, hogy a horoszkópommal lesújtasz rám, azt hitted, magadból kiindulva, hogy a külső vélemény számomra is annyira lesújtó mint számodra – egy olyan, mint te, aki olyan mélyen lát az emberi lelkekben, hogy tudott ilyen baromit, ilyen banálisat tévedni. Igen, mert csak magadat látod és magadtól nem látsz mást. De aki csak magát látja, hogy vezethet embereket tanácsaival – sehogy, mert félre vezeti.

Tudod Szilárd és nagyon sokat köszönhetek egy polgármesternek, a rosszindulatának. Bosszúból cikket rendelt ellenem a Krónika napilapban, mert meg mertem írni az igazat a faluban történő dolgokról. Csinta Samu, az akkori főszerkesztő, a replika jogát sem tartotta tiszteletben. Nagy trauma volt, de tanultam belőle, hogy a külső véleménytől nem szabad függni, mert annál kegyetlenebb börtön nincsen – ez a demokrácia láthatatlan börtöne, mi épp a demokrácia egyik nagy vívmányának köszönhető, a szólás szabadságának.

Látom, hogy te az illuzórikus énedben vagy szerelmes, önmagadban, azért számít nálad olyan sokat a vélemény és ezért reagálsz ilyen hisztérikusan.

De tudod, hogy Jézus azt mondta, hogy aki meg akarja menteni életét az elveszíti?! A te tudományod, az abban gyökerező tevékenységed, ahogy, mint egy szektavezér a te nézeteidre akarsz téríteni másokat, azt árulják el, hogy a te picinyke életed mentésével vagy elfoglalva.

A misztikák célja az illuzórikus én feladása és a belső megtalálása. A te hisztérikus reakciód azt bizonyítja, hogy még nem találtad meg a belső énedet – úgy, hogy hiába írsz olyan bombasztikus dolgokat, hogy beavatás a misztikába, mert nem hiteles amit írsz.

A rólad szóló cikkem nem bosszú, csak a veled való tapasztalatokat akartam másokkal is megosztani, hogy vigyázzanak mert a te tanácsaid akár életveszélyesek is lehetnek. Na meg azt is akartam látni, hogy egy önmagában szerelmes hólyag, mérgében hogyan pukkadozik.

Ez azért is volt, amiért olyan agresszíven közénk léptél és elküldtél amikor Bálványoson az egyetemista lánnyal beszélgettem. Nagyon megalázó volt, ezért gondoltam, hogy vissza adom.

Ne bőlcsködj azzal, hogy a megélhetésre képes vagy, mert mások elhülyítéséből élsz – ezt nem csak én látom, hanem sokan. Sokan átlátnak rajtad, metafizikus és asztrológiai trükkjeiden. Hogy zsonglőr vagy, bizonyítja az a tény, hogy egy időben azt hirdetted lapok hirdető rovatában, hogy rontás levétellel - ahogy sokan mondják csinálmány bontással - foglalkozol. Ezek után ne mond, hogy nem az emberek butaságából akartál élni!!!

Nyomon követem hirdetéseidet és azok nagyon elárulták, hogy nem vagy lelki, szellemi ember. A hirdetések elárulták, hogy a cél, azzal, amit csinálni akarsz, nem szellemi, hanem anyagi. Látszott a hirdetések tartalmának időszakos változásaiból, hogy próbálkozol, mi hozna többet a konyhára. Ez már svihákság volt, ahogy próbálkoztál általad szelleminek, lelkinek tartott dolgokból pénzt kicsavarni. Itt látszott, hogy te tényleg megélni akarsz és céljaid egyáltalán nem szellemiek, az csak ürügy a pénzszerzésre. Te inkább visszaélsz az ismereteiddel és ez súlyos. Nem potyára kéred számon a megélhetést rajtam meg Nejeden, mert neked az életcélod a puszta megélhetés, a szellemiek csak eszköz ahhoz. Te a szellemieket anyagiakká zülleszted. Ahol meg a cél az anyagiak, a megélhetés, ott az ember belső szellemi lényege halott. Csak az anyagias ember helyezi a középpontba a megélhetést és, hogy ezt számon kérted rajtam és a Feleségeden azt árultad el, hogy egy közönséges anyagias alak vagy, ki pénzért hülyít másokat.

Szilárd egy biztos, hogy a rólam írottakat csak azok hiszik kiket elhülyítettél – de, hogy ki hiszi és ki nem, nem érdekel.

Szilárd, nézz szembe önmagaddal és ne kapálózz, mint egy hálóba gabalyodott majom.

És ne feledd, hogy csak egy amatőr metafizikázó vagy, ki csak majmolja Hamvast, de az igaz, hogy a vallási bulvárt profi szinten műveled. Majdnem két teológiával a hátam mögött, meg egy némely lelki, szellemi tapasztalattal átlátok svihákságaidon.

Szilárd, az írásaid alapján az a sanda gyanúm kezd lenni, hogy nőgyűlölő vagy, ezért nem sikerültek házasságaid; és apakomplexusaid vannak, ezért férfiaskodsz annyit.

Még visszatérek a te misztikázásodra. Nézd meg a nagy misztikusokat, mint például Keresztes szent Jánost, milyen egyszerű a misztikájuk, ezzel ellentétben a tied tele van bonyolult, metafizikus agy-ficamokkal. A bonyolultság a legnagyobb ellensége a misztikus szemlélődésnek. Amivel te győzködöd az embereket az nem misztika, hanem az, mit Jézus én-féltésnek nevezett. Egy dolgot nem látsz, hogy épp a misztikák lehetnek a misztikus élet akadályai. A tanok hálóvá válhatnak mibe az emberek belebonyolódnak. Te egy ilyen hálóban rugdalózol tanítványaiddal együtt.

Baj amikor maga a misztika válik a misztikus élet akadályává. Erre a veszélyre még a nagy misztikusok között is kevés hívta fel a figyelmet


Érdemes még egy néhány szót pazarolni az előadásaidat reklámozó ficujkákra. Azok is arról árulkodtak, hogy egy önmagában szerelmes tanít másokat arra, hogy szeressék magukat a misztika ürügyén. (Van helyes önszeretet is, ami szükséges, de a tied krónikus.) Feltüntetted, hogy te milyen sok minden vagy: író, több danos karatés. Nem gondolod, hogy ezzel elárultad, hogy ki vagy, hogy egy önmagába szerelmes hamis próféta kínálja magát, aki tanaival önmagát helyezi előtérbe.



Nagy Attila (Puli) - Székelyföld

2010. május 21., péntek

Székely autonómia - Az autonómiázás mögött lévő lehetséges mozgató, a nemzeti frusztráció

Az a természetesség ahogy beszélünk az autonómiáról, nem veti fel a kérdést, hogy lelki mozgató rugóként mi lehet az autonómiázás mögött. Annyira természetesnek látjuk, hogy jogunk van hozzá, hogy nem is gondolkodunk a mögöttes dolgokról. Aki nem ismeri cselekedetei mögöttes mozgatóját, nem tudja, hogy mit cselekszik. Akármilyen jogos, derék dolog autonómiát követelni, mégis fennállhat, hogy a mögöttes mozgatókat nem ismerjük. Autonómiát követelni, úgy, hogy nem tudjuk mit cselekszünk, magát az autonómia alapját kérdőjelezi meg: az autonómia alapja az az autonóm ember ki tudja mit cselekszik – a cselekedetek okait ki nem ismeri nem autonóm ember. Autonómiát követelni, úgy, hogy nem ismerjük a mozgató rugókat egy vak törekvés nem egyéb, mely csak konfliktushoz vezet.

Van, aki azt hiszi, gondolja, hogy az autonómiázás a székelység belülről jövő ösztönös megmaradni akarása. Ez van a legkevésbé. Most ezen alkalommal nem fejtem ki, hogy miért.

Egy másik változat, hogy az autonómiát azok dobták be a politikai köztudatba, kik nem jutottak oda az RMDSZ húsos fazakaihoz. Természetesen nem kizárt néhány őszinte székely értelmiségi autonómista törekvése sem. Itt a probléma az, hogy a székelyek tudatába kívülről van bevíve az autonómia ügye, mesterségesen. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a székely a tudattalanja mélyén, lelke mélyén nem nagyon van megérintve az autonómia ügyével. Ennek a bizonyításával adós maradok, de megteszem egy másik írásomban, kifejezetten erről írva. Itt a lényeg azonos az előzővel.

De amit - mint csak lehetőséget, vagy valószínűt - az autonómiázás mögött látok, az a nemzet lelkében lévő fel nem dolgozott frusztrációk, mint például a Trianon, amit lelkileg még nem dogozott fel a nemzet.

A frusztrált emberre jellemző, igyekezetének görcsössége, mert félti önmagát. Nem az gond, hogy éppen félti önmagát, hanem az ahogy, a kétségbeesés amivel félti önmagát, a kétségbeesés amivel próbálja rendezni zavaros dolgait.

Vagy az a gond, hogy egyáltalán féltjük életünket?! Jézus mondta, hogy “aki meg akarja menteni életét elveszíti”. Elveszíti az igazi belső életet.

Mit szoktunk félteni? Ami instabil. Instabilok az illúziók. Frusztrációnk oka az instabil, az illúzió. Ami tényleg valós bennünk, azt nem tudja elvenni senki, sem megsemmisíteni. Ami nem megsemmisíthető az szilárd. Frusztrációnk oka, hogy nem élünk ezen a szilárd talajon, életünk súlypontját instabil illúziókra helyezzük.

Egy nemzet frusztrációja is itt kezdődik. Baj, ha egy nemzet illúziókban ringatja magát, mint tette a magyarság Trianon előtt – erre figyelmeztet publicisztikájában Ady. A frusztráció növekedik, ha az illúziók egyik napról a másikra megsemmisülnek – érzelmi katasztrófához vezet a közösség életében, ez történt Trianon után.

A nemzet mely nem ismerte a szilárd talajt lelkében, mely nem semmisül meg soha, melyet nem vehet el senki, továbbra is görcsösen fog illúziókban kapaszkodni. Egy görcsös életféltéssel próbája megmenteni életét, amit, ahogy Jézus mondta épp ezért veszít el. Jézus ezen mondása, tanításának kulcsa, az emberi lét kulcsa, amit az egyházak tanításai vettek a legkevésbé figyelembe – nagyon mély pszichológia van benne. Jézus ezen kijelentése, a keleti tanok lényege is. Nyugat ebben a kijelentésben találkozhat kelettel. 

De ha ez a Jézusi kijelentés az emberi lét kulcsa, akkor a nemzeti lét kulcsának is tekinthetjük. A nemzet, amikor kétségbeesetten meg akarja menteni önmagát akkor épp elveszíti. A nacionalizmusnak, hogy nincsen köze a nemzethez, csak a Jézusi kijelentésből érthető meg: a nacionalizmus a nemzet görcsös kétségbeesett nemzeti én-féltése, az illuzórikus nemzeti én féltése. A magyar nacionalizmus ragaszkodik nemzeti létünk egyik legkatasztrofálisabb nemzeti illúziójához, Nagy Magyarországhoz.

Nemzeti frusztrációnk feloldása azzal kellene kezdődjön, hogy szembesülünk azzala ténnyel, hogy Trianonban csak egy illúziót veszítettünk el. Trianon a magyarságnak ébresztője kellett volna, hogy legyen és nem frusztrálója, de az utóbbi lett. Sajnos az elveszített illúzió nem felébresztett, hanem újabbak talaja lett.

Nem az maga az illúzió, hogy a székelyek autonómiát akarnak, hanem a lelki diszpozíciójuk, ahogy akarják: történelmi frusztrációból született, kétségbeesett, görcsös nemzeti én féltés. A lélek ami az autonómiázás mögött van azzal van a baj. Történelmileg frusztrált nemzeti lélekre nem lehet közösséget építeni, tehát autonómiát sem. Nekünk nem a jogainkkal vannak a fő bajok, hanem lelkünkkel. A nemzet élete nem intézményeiben folyik, hanem lelkében és annak állapota hordozza a nemzet jövőjét, hogy megmaradunk vagy nem. A legkatasztrofálisabb illúzió, amiben egy nemzet ringathatja magát, hogy az intézmény megtart. Nem az tart meg ami külső, pusztán racionális, hanem ami belső: a szellem, a lélek.

Itt elérkeztem az illúzió problematika lényegéhez. Illúzió az amikor csak fejében él az ember, puszta gondolataiban, belső szellemi, lelki életét mellőzve, lelkéről, szelleméről mit sem tudva. Csak a tudatban élni a lélek belső folyamatait meg nem élve az illúzió. A lélek meg nem élt tartalmai frusztrációhoz vezetnek.

A nemzeti illúziók is ugyan olyanok, mint az emberiek: a nemzeti lét csak gondolatban megélt, csak a fejben és nem a lélek belső folyamataként.

A szilárd talaj amiről beszéltem, a szellem, a lélek belső élete, amit nem vehet el senki, csak mi feledkezhetünk meg róla.

A nemzetek nagy illúziója, hogy az állam megtart. Az állam nem tart meg, mert csak egy pusztán külső, racionális képződmény, ami soha nem lehet belsővé, mert nincsen belső mintája, aminek meg nincsen belső mintája a lélekben az nem lehet része a nemzet belső szellemi lelki életének, ami meg nem része a nemzet belső szellemi lelki életének az nem megtartó erő. A történelem fintora az lesz, és ez Jézus mondását igazolja, hogy nem azok a nemzetek maradnak meg, amelyek államisággal féltették életüket, hanem azok, amelyek nem küzdöttek létükért, hanem csak pusztán léteztek, mertek pusztán csak létezni, mint a cigányok.

A nemzeti megmaradáshoz nem intézményekre van szükség, görcsös küzdelemre a jogokért az intézményekért, hanem egy szellemi, lelki Létre-hagyatkozó bátorságra, önmagunk elveszítésének bátorságára a Létben és ekkor megnyerjük létünket.

A nemzetek melyeknek kevés van, nincsen mit veszítsenek és megmaradnak. De akiknek van veszíteni valójuk, azok elvesznek a sokkal.

Akik szellemként, lélekként magukban hordják nemzeti létüket és nem külső illúziókban bíznak, azok megmaradnak.

Nekünk székelyeknek ezzel a belső szellemi, lelki élettel van a legnagyobb probléma, épp azzal, ahol a nemzet valós élete folyik. Nem azért kapaszkodunk az autonómiába, mint külső valóságba - ami nem része a nemzet belső lelki életének - mert a nemzeti lét, mint belső szellemi, lelki valóság nem megélt?!

A Nagy Magyarország pusztán csak egy külső, racionális képződmény volt - az állam nem lehet más természetéből kifolyólag – mely csak a nemzet tudatában élhetett és nem lelkében is ahol a nemzet igazi élete folyik, ezért bizonyult illúziónak. 

Végül is azt hiszem, hogy az autonómiáról is azt kell állítanom egyértelműen, mint a Nagy Magyarországról, hogy mint pusztán külső, racionális valóság, melynek nincsen semmi köze a nemzet belső szellemi, lelki életéhez, puszta illúzió és nem megtartó erő.

Az illúzió azt jelenti, hogy kívülről meghatározva lenni. Ezt teszik a nacionalizmusok. Ezt teszi a Jobbik, amikor politikusai ide jönnek nemzeti tudatot ápolni.

Az állam nem más, ennek alapján az autonómia is, mint kívülről meghatározva lenni. Ez a nyugati kultúra, kívülről befele lenni, gondolkodni, cselekedni. A szellem élete, a lélek élete a fordítottja, belső életünk, belső tartalmak alapján meghatározva lenni.

A görcsös életféltés a kívülről való maghatározásba való kapaszkodás. Miért ez a kapaszkodás? Mert az illető nem éli a lélek belső életét. Aki nem éli a lélek belső életét az fél, szorong és keresi a biztonságot a látszatra szilárdban a külső meghatározottságban. Az ilyen nem tudja, hogy a szilárd épp az mi nem látszik annak, lelkünk és annak élete. A lélek életében egy fajta beavatáson átesve részesedhetünk, kik kell állnunk a nihil rémületének próbáját. Lelkünk láthatatlan lényegéhez csak a láthatatlan nihil próbáján átesve juthatunk el, csak az után érzékeljük. A nihil rémületét Jézus is megélte: “Uram, Uram miért hagytál el engem.”

A külsőbe való kapaszkodás börtönben tart. Ennek a börtönnek a felismeréséről és az elengedésről, a külső elengedéséről a szólnak a nyugati, keleti misztikák, vagyis a kiemelkedők.

A görcsös kapaszkodással a börtönben, a külsőben épp a lélek benned folyó életében való részesedét veszíted el. A külső miatt elveszíted a belsőt. Erről szól a nyugati civilizáció, mely tiszta életféltés.

Aki görcsének börtönében van, a külsőben való kapaszkodás börtönében van, az nem szabad. Aki kívülről van meghatározva az nem szabad. A külső mindig behatárol, a sok külső variáció ellenére. 

A görcsös kapaszkodás összehúzódás, zsugorodás. A szabadság nem fog semmit, mindent elenged, állandó elengedés. Az elengedés szétáradás a lélek végtelenjében. A lélek élete végtelen szétáramlás. A lélek élete a végtelen szabadságban nyilvánul meg, ez szabadítja fel energiáit. A nemzet igazi élete a lélekben folyik, tehát a végtelen szabadságban.

A lélek szabadságából felszabaduló energiák éltetik a lélek képeit, a nemzeti lét, kultúra alapjait. Sajnos a nemzeti kultúra jelen képei már nem a lélek szabad energiái éltette képek, mik megtartanak saját energiájukkal, hanem csak puszta külső, kívülről való határozmányok, mik inkább börtönök. A ma nacionalista nemzeti identitása ezekbe a külső határozmányokba való görcsös kapaszkodást jelenti. Így a nemzeti kultúra képei inkább energia fogyasztók lesznek és nem képek, melyek energiával telítettek, és melyek így megtartanak.

Ha van bátorságunk a lélek láthatatlan életére hagyatkozni, az energiák bősége szabadul fel. Ha nem akkor kifele kapaszkodunk és így energia veszteségben lesz részünk. Ezen megállapítások a nemzetre is érvényesek. Aki meg akarja menteni életét az kifele kapaszkodik, de végül elveszíti azt, azt ami belül él, az igazit.

A nacionalizmusok pusztán csak külső, merev határozmányai ellentétben vannak a lélek belső életének végtelenjével, szabadságával, ahol a nemzet igazi élete folyik. A nacionalizmusok problémája, hogy a nemzeti létet egy pusztán csak külső, kívülről való meghatározottsággá degradálják, holott a nemzeti lét egy belülről való szellemi meghatározottság – vagy meg nem határozottság.

Azt hiszem, hogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ember, a nemzet igazi élete a lélek végtelenjében folyik, vagyis a Transzcendensben – a keresztény nacionalizmusok veszik ezt a legkevésbé figyelemben, nekik az intézmény, a külső meghatározottság a fontos és nem a lélek, a szellem élete.

Egy nemzetnek akkor van identitása, ha a tagjai a Valóság teljességét élik meg, a Láthatót a Láthatatlannal együtt. A nyugati ember a valóság egyik oldalát éli meg a Láthatót, a Láthatatlanról mit sem tud. A kézzelfogható adja a nyugati ember létezés érzetét. Úgy érzi, hogy akkor létezik ha cselekszik, ha birtokol. Nem mer a létezés láthatatlan oldalára hagyatkozni, fél a lét teljességétől, fél önön lelkétől, fél a végtelen szabadságtól. Ha a nemzet élete ebben van, mint írtam fennebb, akkor ez azt jelenti, hogy félünk a nemzeti lét vállalásától, mint végtelen szabadságtól.

Ha a Valóságot, mint teljességet éljük meg, a Láthatót a Láthatatlannal együtt, akkor egy nagyon fontos dolog fog a szemünkbe ötleni, hogy a lényeg láthatatlan. A lényeg ha láthatatlan akkor helyére kerül a nemzet fontossága a létezésben: aki meg éli a Lét teljességét, annak számára a láthatatlan lényeg lesz a fontos és a nemzeti csak mint egy sajátossága jelenik meg a Létnek – és nem egy annyira fontos dolog melyért van értelme gyilkolni. A Lét szimbólumai, a lélek képei, miről úgy beszéltem, mint a nemzeti kultúra alapjairól, először, mint a Transzcendensre utaló jelek, teljesség szimbólumok, először is egyetemesek és csak sajátosságaikban nemzetiek - a nacionalizmus a nemzetit helyezi előtérbe az egyetemes kárára.

Akkor vagy székely, akkor van nemzeti identitásod, ha megéled azt a teljességet mi túl van a láthatón, mert a nemzeti hordozója a láthatatlan teljesség. Akkor van nemzeti identitásod, ha annak látod a nemzetit ami, a Transzcendensre utaló egyetemes jelnek, mely csak sajátosságaiban nemzeti.

A Valóságban a Látható éltetője, megtartója a Láthatatlan, a Transzcendens és nem fordítva. A nacionalizmusok, a nagymagyarországozás meg autonómiázás fő problémája az, hogy a Valósággal ellentétben, a Láthatót önmagában álló megtartó erőnek látja, ezek ezért illúziók.

Minden nacionalizmus illúzió, de a legilluzórikusabb a magyar nacionalizmus, ezért vagyunk Európa egyik legfrusztráltabb nemzete. A zsidó Kertész Imre kijelentését, hogy frusztrált nemzet vagyunk jobb volna megszívlelni, míg nem késő, és nem kéne zsidózni a kijelentés ellen.

Nagy Attila (Puli) - Székelyföld

2010. május 14., péntek

Székely autonómia - Hatalom idióták a Székelyföld autonómiája mozgalom élén

Hát ezt már megírtam, még mikor a Nyugati Jelenben írtam, hogy az illető polgármester és a társa a megyei tanácselnök, diktatúrára készülnek, a megye felett át akarják venni a hatalmat. Arra is készülve, hogy ha lesz valami nesze semmi fogd meg jól autonómia, akkor annak ők legyenek a hatalmasai. Ezt bizonyítja, hogy más megye hatalmasaival nem tudnak egyezni - lehet azok is ugyan azt akarják.

Sajnos nem látja senki, hogy az autonómia szóvivői kis diktátorok és ha azok hatalomra jutnának egy autonómia esetén a Székelyföldön, akkor abból csak ők nyernének. Meg van a veszélye, hogy az autonómia a román állam mintájára szülessen meg. Mivel a hasonló a hasonlónak örvend, a kis székely diktátorok a nagy román diktátorok kiszolgálói lennének - mert a gazdasági helyzete a Székelyföldnek rákényszerítené.

Nem vagyok ellene a szó szoros értelmében a Székelyföld autonómiájának, de szerintem az igazi autonómia a szellemi - csak a szellemnek van autonómiája. Ez utóbbinak a hiányában - hiányában vagyunk - nem véd meg már bennünket semmi autonómia. Az csak egy merő illúzió, hogy az autonómia megvéd. Az autonómia egy több eszközből álló lehetőség lenne. Itt a hangsúly az eszközön van, az autonómia, mint eszköz. Az autonómia azt jelentené, ahogy viszonyulunk az eszközökhöz, a mértéke, ahogy élni tudunk az autonómia lehetőségével.

Az autonómia nyújtotta lehetőségekkel csak az autonóm ember tud élni. Mivel az ember szellemi lény, csak akkor autonóm, ha megéli szellemi mivoltát, szellemi lényegét.

A Székelyföld autonómiája esetében, nem az intézmények autonómiájának kellene lennie a fő kérdésnek, ami jogi és adminisztratív kérdés, hanem a fő kérdés a személy autonómiája kéne legyen, aki bánik az eszközökkel. Az eszközök autonómiája a személyek autonómiájának mértékétől függ. Nem az eszköz az autonóm, ahogy most beszélünk róla, nem a terület, hanem az ember, a mód ahogy bánik az eszközökkel.

A jövő autonómiáját, ha lesz, előre vetíti az ahogy most bánunk a lehetőségeinkkel, hogy mennyire vagyunk most autonómok. Sajnos most sem használjuk lehetőségeinket a szellemileg autonóm ember módján.

A demokrácia nem az autonóm emberről szól, ki szellemileg autonóm, hanem épp ellenkezőleg, a degenerált emberről szól. Az autonómia egyik legnagyobb ellensége a kapitalizmus szelleme.

De meg kell nézni, hogy kik a az autonómia szóvivői: kis diktátorok, hatalom idióták, kik siettek Bukarestbe a fő hatalom idiótához feneket nyalni. A hatalom idiótából épp a szellem autonómiája hiányzik, ő a legkevésbé autonóm ember, mert idiótaságának börtönében él. Nincsen igazi esély, megtartó autonómiára, míg ennek a törekvésnek az élén hatalom idióták állnak.

Tehát az autonómiának arról az autonóm módról is kéne szólnia, ahogy bánunk az eszközökkel és nem csak az eszközök szükségességéről jogáról és az azért való politikai harcról.

De hol vagyunk kapcsolatban külső eszközeinkkel? Lelkünkben!!! A lélek állapotától függ a kapcsolatunk külső eszközeinktől. Vagyis az autonómiánk a lélek állapotától függ - erről nem szól az autonómia. A hatalom idiótáknak épp a lelkükben van a baj, krónikus esetek.

Nagy Attila (Puli) - Székelyföld