2013. augusztus 2., péntek

Kökösi reflexiók - Bordás Sándornak, Kőrös Mihálynak, Kökös, koszfészek állomása nem szégyen, csak az ottani koldus

Így néz ki a kovászna megyei Kökös község vasúti megállója, olyan koszfészek, ahogy a második kép, alább, mutatja, amióta a jegyeladás megszűnt. Nem lehet azt mondani, hogy azért, mert valahol távol van a településtől, kilométerekre valami mezőben! A faluban található, még akkor is, ha azt mondhatjuk, hogy a szélében van. Nagyon forgalmas helye ez a falunak. A Brassó – Bákó európai út mellett van, ami ugyanakkor a bejáratot is jelenti a főútról a faluba. Gyakorlatilag lakott terület! Az alábbi fotón látható, hogy kb. hol fekszik!


Így néz ki a kovászna megyei Kökös község vasúti megállója, olyan koszfészek, ahogy a második kép, alább, mutatja, amióta a jegyeladás megszűnt. Nem lehet azt mondani, hogy azért, mert valahol távol van a településtől, kilométerekre valami mezőben! A faluban található, még akkor is, ha azt mondhatjuk, hogy a szélében van. Nagyon forgalmas helye ez a falunak. A Brassó – Bákó európai út mellett van, ami ugyanakkor a bejáratot is jelenti a főútról a faluba. Gyakorlatilag lakott terület! Az alábbi fotón látható, hogy kb. hol fekszik!


Az állomás környékén feketéző Kati, a férjével, akik illegálisan behozott cigarettával, szesszel feketéznek, az nem szégyene a falunak. Ezek szerint, a törvénysértésnek csak bizonyos formái hoznak szégyent a falura! Vagyis csak az emberek számára haszontalanok, de a hasznosak nem.
Szóval ez úgy jő ki, hogy a korrupció nem szégyen, csak a koldus. Ennek társadalmi háttere van. A szegénység szégyen, ezért szégyen a „koldulás”, de a gazdagok, elöljárók tolvajsága, nem! Miért szégyen a szegénység?! A szegénység létbizonytalanságot szül, az meg félelmet! Az ember a nem-Léttől érzi veszélyeztetve létét, mert a hétköznapi, primitív ember létgaranciája, az anyagiak jelentik! Az érdekes az, hogy a koldus látványa a gazdagban, vagy az anyagiakban viszonylag jólszituáltban is félelmet szül. Ezért vagy üldözni fogja, vagy felcsap filantrópnak, jótékonykodni kezd, fel szeretné számolni a szegénységet! Kökösben, egyesekből gyűlöletet vált ki a „koldus szegénység”, mert a puszta létét a koldusnak, tudat alatt, egzisztenciális veszélyként élik meg. Mivel ez tudattalan, épp azért magatartásuk aljassá válik, jelentik, amikor a szennyet ugyanabban a környezetben nem látják. Igen, mert nem látják, saját lelkük belső szennyét. Ezek nem jót akarnak a falunak, hanem irracionális gyűlöletüket irányítják a koldusra.
Ezért felejti el Kőrös Mihály azt, amit szemére vetett Virág Feri, egy veszekedésük alkalmával, hogy Kőrös urunk felesége, Irmané, mikor korcsmáros volt, csalta a falút, a decikkel! A felesége, amit tett, ugye?, az nem volt szégyen, de a „cigarettakoldulás” szégyen! És még ez az aljas alak, aki elfelejti ki volt felesége, megy a koldus után lesni, az állomásra, hogy kapja el. Amíg lesi, miért nem megy Bordással együtt, Kökös vasúti megállóját megnézni, a falu igazi szégyenét, a fertőzés veszélyt, és mint felelősségteljes lakói Kökösnek, jelentenék azt, nem a „koldust”!


Érdekes a mi házunk, állapota miatt szégyen, de az állomás nem szégyene Kökösnek. Ezért tette fel egyik utcabéli paraszt a házunkról készült fényképet, hogy szörnyű szégyenbe hozzon a nagyvilág előtt. Vagy Kozma Szilárd, megélhetési asztrológus, csak ezért fényképezte le és tette a netre, hogy valami szörnyű nagy szégyent hozzon a fejünkre, hogy nekünk milyen ronda lakásunk van. Ennek tapsikolt Agrád egyik fő pletykása, aki egész nap, mint valami liba totyog az aszfalton, azt lesve, kivel, kiről pletykálhasson. Ez azoknak szégyen, akik irracionálisan félnek a szegénységtől, mivel létükben érzik, tudat alatt veszélyeztetve magukat, mert a rossz lakás is a szegénység archetípusának egyik szimbóluma! Gyakorlatilag ezek saját tudattalanjuktól érzik veszélyeztetve magukat és ez vetítik ki ránk, tudattalanjukból!
Bordásnak Sándornak nem szégyen, hogy csak tatarozni tud, mesterember létére. Amikor lelkész voltam, a hidrofort csak megtatarozni tudta, de nem megcsinálni rendesen! Míg végül a volt harangozóm, Juliska néni férje, Lajos bácsi azt nem mondta, hogy „tiszteletes úr, hagyjon békét Bordásnak, annak a tatar embernek, és menjen le alszegbe, ott talál egy komoly mesterembert”, és mondta kit. Ha jól emlékszem, Bölönből került Kökösbe a mester, aki aztán rendesen meg is csinálta.
Szóval, amit ezek a kökösi emberek, Bordás Sándor, Kőrös Mihály csinálnak, az aljas képmutatás, a gazember farizeizmus, társadalmi megnyilvánulása!