Magyar sorskérdések - Boldogtalan magyarok

Magyarországon nagy a jajveszékelés, egyesek részéről, hogy “nem vagyunk nyugat”.

Ady, Babits, Illyés azért jajveszékelt, hogy a magyar szellemileg mikor lesz nyugat. Valami nemzeti kisebbrendűségű érzés beszél soraik közül.

Érdekes az Erdélyi peregrinusok, századokkal ez előtt, nem siránkoztak, hanem valami természeteséggel honosították meg a nyugati gondolatokat – lélekvesztés nélkül. Ezt, mintha Magyaroszág nem csinálta volna olyan természeteséggel, mint az erdélyi, több lélekvesztéssel tette.

Ady kritikája ma is érvényes. Mások az amerikai ideált dicsérik az ottani munkatempot, hogy az életük a munka, ezzel szemben a magyar lusta dög. Nem képes a szervezésre, ami bezzeg az Államokban megy, mint a karika csapás. Ettől boldogtalan a magyar, hogy nem Amerika nem nyugat.

Világot látott emberek írásait olvasva találkoztam afrikai, dél-ázsia, igazi nyomorban élő népekkel, kik az alapvető dolgokat nélkülözik, mi amiket azért nem nélkülözünk és messze boldogabbak, mint a jólszervezett, dolgos Államok polgárai.

Ezek a nyomorgók nem áhítoznak arra, hogy nyugatiak legyenek, ezért boldogok, Nincsen semmire szükségük, hogy boldogok legyenek, ezért boldogok. A nyugatinak szüksége van életszínvonalra, hogy boldog legyen, ezért nem boldogak ott igazán. A színvonalért állandóan meg kell küzdeni, nem lesz csak úgy, ezért nem boldogok. De a nyomorban élőnek nem kell küzdenie semmiért csak élvezi azt a keveset mi van. Épp esélytelensége teszi őt boldoggá.

Nyugaton a boldogság feltételekhez kötött, ezért nem boldogak. Afrikában, Dél-Ázsiában a nyomor nincsen feltételhez kötve, ezért boldogak – a boldogság nincsen feltételhez kötve.

A kultúra, a civilizáció átka, hogy a boldogságot feltételekhez köti, a természet, a Lét nem, ha megelégszel a Létezéssel. A művelt ember nem elégszik meg a Létezéssel magával, ezért boldogtalan. A puszta Létezés nem ismer jót és rosszat, ezért boldog. A művelt ember ismer jót és rosszat ezért boldogtalan. A jó és rossz tudása feltételt szab a létezésnek, feltételt szabva a boldogságnak boldogtalanná tesz. A tudás a boldogtalanság forrása – nyugat pedig tudás alapú, mi kemény feltételeket szab a létezésnek. Jézus a farizeusokról beszélt kik tudással terhelik az embereket Istenről, holott az Isten a nem tudó gyermeki könnyedségben van jelen. Vasile Bancila román filozófus írja: hogy a legmetafizikusabb időszak az ember életében a gyerekkor.

A nyomorgók megelégednek azzal ami van nekik. A nyugat állandóan elégedetlen. Az amit nyugat fejlődésnek nevez és annak a mozgatója nem egyéb, mint az állandó elégedetlenség, mely nélkülöz minden szellemi tartalmat.

A magyar boldogtalan, mert nem olyan, mint a nyugati és közben nem látja, hogy azért boldogtalan, mert valamivé, valamilyenné akar lenni, valami távoli ideált követ és nem látja, hogy akik nem akarnak semmilyenné lenni azok az igazán boldogok. A magyar nem látj az ég madarait, hogy azok nem akarnak másokká lenni, csak azokká mik ők maguk és boldogok.

Jézus egyik leglényegesebb, ha nem a leglényegesebb mondása, ebben van az élet kulcsa, a boldogság kulcsa: “aki meg akarja menteni az életét az elveszíti”. Ebben benne van a sokat majmolt kelet lényege is. Az ember akkor akarja megmenteni az életét amikor azt már nem éli közvetlenül, felételek nélkül a Létezésre a transzcendensre hagyatkozva. Ahol nem mernek feltétel nélkül létezni, ott keresik a feltételeket, a feltételek boldogtalanná tesznek. A feltételek élet mentések, élet féltések, aki ehhez menekül az az élettel veszíti el a kapcsolatot, mert az élet feltétel nélküli, a közvetelnül, feltétel nélkül megélt Létből fakad. De nyugodtan mondhatjuk, hogy aki félti az életét az már el is veszítette azt, már igazán nem is létezik, mert az élet maga a puszta Létezés.

Amit ma Magyaroszágon sóvárognak, az a nyugati civilizáció, Létezés ellenes - és ez tesz boldogtalanná.

Létezzél, hogy boldog magyar lehess. Légy magyar, úgy, mint az ég madarai és a mezők liliomai léteznek. Légy magyar, úgy, azzal a természetességgel, ahogy Buddha halála előtt felmútatta a szál virágot tanítványainak. Virág-identitással légy magyar és akkor boldog leszel.

Nagy Attila (Puli) - Székelyföld