A demokrácia, egyre
inkább valami diabolikus rendszer jeleit mutatja. A szabadság
rendszerének, a szólásszabadság rendszerének titulált
rendszerben, egyebet sem hallasz, hogy vigyázz, mit közölsz a
netten, mert kirúgnak, vagy nem vesznek fel, és akkor éhen
döglesz. Tehát, be kell fognod a szád. A szekusok is azt verték
annak idején a fejemhez, amikor kihallgattak, hogy mit mondtam.
De tudom, jönnek a
demokrácia hívői, mert a demokráciának sem más az alapja, mint
a vallásnak, a hit az alapja, annyi különbséggel, hogy ez utóbbi
szekularizált hit, de magatartásban, még irracionálisabb, mint a
legprimitívebb vallás. A primitív, ha a lélek belső mintáit
nézzük, nem mondhatjuk, hogy hülyét csinál magából, de a
modern ember igen, a demokrácia hívője igen.
Hitének alapja a
redukáló minimalizmus, a modern ember minimalista maximalizmusa,
mely így hangzik: de azért jobb a demokrácia, mint a kommunizmus.
Ezt elfogadni, csak pavlovi reflexek szükségesek, nem is kell
gondolkodni, itt kezdődik a demokrácia, ilyen egyszerű, nem is
kell tanulni csak utánozni, hagyni, hogy ezek a bölcsességek csak
hassanak ránk, úgy kell tenni, mintha napoznánk, a nap is csak
hat, ha kiállsz. Igen a tényekre leredukált ember minimalizmusa,
melynek semmitmondó minimalista bölcsessége, olyan bölcsességeket
szül, mint az udemeré tesz a legtöbbet az erdélyi magyarságért,
vagy Orbánék tesznek legtöbbet a magyarságért. Ez a biztonság
jelszavának, minimalista biztonsága, a minimum biztonsága. Ezt az
az ember keresi, mely elveszítette az Egész biztonságát a talpa
alól. Kinek már léte sincsen, csak tényekre redukált élete,
ezért szereti a tények látszatbölcsességét, látszat
nyilvánvalóságát. Ez a bölcs a következmények előre látásával
bölcs, hogy, ha nem hagyatkozunk a biztos minimumra, nagy veszélynek
tesszük ki a nációt, létébe kerülhet, mint a népszámláláskor.
A rettegés korában, mert a Lét-hiány, rettegéssel jár, a
biztonság válik az ember, legégetőbb problémájává, mert
Lét-hiányában egyre inkább fenyegetve érzi magát, tudattalanul,
és így válik a minimum biztonsága melletti legfontosabb érve a
veszéllyel való riogatás.
Ő a dolgos
középszerűség minimuma. Nagy reklámtáblákon hirdeti, mint
udemerés polgármester, mint Antal Árpád András,
sepsiszentgyörgyi polgármester, hogy mit tesz, mert, amit tesz a
minimum maximuma, ez az ő logikája, a 89 utáni logika, a modern
ember logikája amúgy. A tett a fontos, azt hangoztatják, vagyis,
ami nem más, mint a Lét minimuma. A Lét minimuma konkrét, tárgyi,
objektív, mert ő cselekvésében ezzel foglalkozik, ez a tartalma
cselekvésének, mert a Létet nem cselekedheti, mert Lét-hiányában,
benne nem cselekvő a Lét - gőgjében megszűnt a Lét elszenvedője
lenni, hogy a Lét fölé emelkedjék, a Létben jelen lévő isteni
teremtetlen energiákkal. A Létből, csak a minimumot engedi közel,
amit lát, a konkrétat, a Lét teljességét, ami túl van rajta,
nem engedi közel, tehát az nem is létezik, csak a minimum, amit
lát, érzékel. Létének garanciája ez a biztos minimum, így lesz
ő tárgy, mert tárgyiasságából kifolyólag, nem ismeri létét,
mert a tárgyiassággal elzárja maga elől a lét teljességét.
Ahol nem ismeri az ember a Lét teljességét, ott léte, a tárgyi
léte is, egyre vékonyodik, már nem is tárgy, hanem puszta
benyomás, mit a technika egyre élesebb képsugárzói hoznak létre.
Az egyre tökéletesebb képek, egyre nagyobb felbontások kiégetik,
a transzcendencia, a Lét, belső képet az emberből, mivel
kapcsolatot teremt a természet képeivel, realitásaival, ami által
benne él a világban. A tökéletes képernyők képei, teljesen
irreálissá teszik az ember létét a világban. Az ember egyre
zsugorodik a világban, mint a mesebeli királykisasszony, a rossz
varázslat következtében az ágyában, míg már nem lesz látható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése