2009. szeptember 4., péntek

Romániai hírek - Bukarestben, Madonna kiállt a romákért

Bukarestben, Madonna szót emelt a cigányokért, szóvá tette, hogy Romániában, nagyon erős a cigányellenes diszkrimináció. Nagyon erős nemtetszés, hurrogás volt a válasz. Az egyik román újság meg is jegyezte, hogy a románoknak még mindig nem tetszik, hogy szemébe mondják a valóságot.

Tény, hogy Romániában diszkriminálják a cigányokat, nagyon erős cigányellenes hangulat van Romániában. De érdekes, hogy a cigányellenes hangulat ellenére, Banel Nicolita, a Steaua Bukarest cigány származású futballistája a legnépszerűbb az országban, - a külföldön játszok nincsenek itt figyelembe véve.

Itt egy összehasonlítást kell tennem a cigány és magyar ellenesség között: míg a cigány ellenességre sokan fel figyelnek, neves személyek és európai hivatalok, van európai visszhangja addig a magyar ellenességnek, ami Trianon óta létezik és most is tombol lásd Szlovákiát, nincsen visszhangja, nem probléma Európa számára, de a cigányok igen, az probléma.

De ezért ki a hibás? Ha megnézzük a Trianon előtti magyarországi kisebbségek történetét, megfigyelhetjük, hogy sikerük kulcsa Trianonban a jó lobbizás, a nagyon jó propaganda volt nyugaton. Ezt meg a magyarok tehetetlenül nézték, ahogy Ady látta Párizsból és le is írta.

A “műveletlen” cigányok, a “művelt” magyarokat megszégyenítően lobbiznak nyugaton, ezért tud róluk Madonna és ezért emelt szót értük. Mi vagyunk a hibásak, hogy a Szlovák nyelvtörvényért ellen, értünk nem emel szót senki, - sőt azt mondják az EU-ban, hogy nem sérti a nyelvtörvény a kisebbségi jogokat.

Ahogy Ady leírta az I. VH előtt, nagyon gyenge volt a nyugati propagandánk, önmegmutatásunk, de ahogy nyugaton élő magyarok látják, azóta sem változott semmi, most is a magyar önmegmutatás nyugaton alatta marad, például a románénak. Történelmi tragédiánk az, hogy amik Trianonhoz vezettek, azok a nemzeti gyengéink, azokon azóta sem tudtunk változtatni.

Van egy egyszerű népi mondás, hogy a néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát. Bennünk magyarokban van egy nagy adag nemzeti nárcizmus, elvárnánk, hogy anélkül, hogy kitátanánk a szánkat, nyugat a segítségünkre siessen, sajnáljon és nyalogassa sebeinket, és rendezze dolgainkat, a mi javunkra.

Trianonért soha nem fog sajnálni bennünket senki, hiába várjuk azt mindjárt száz éve.

Minden nemzet himnusza, jellemének, életfelfogásának rövid foglalata, lelkének lenyomata. Nemzeti nárcizmusunk, nagyon jó kifejezője himnuszunk, a Magyar Himnusz, melyben Kölcsey magyar lelke azt írta, hogy egy esetleges magyar nemzethalál esetén, a népek szemében gyászkönny fog ülni, - hát ez mindent elmond, hogy milyen passzív önsajnáltató, a sajnálatot passzív módon elváró nép vagyunk, és ebben gyökerezik az a sok sebnyalogató Trianonozás.

Egyet jegyezzünk meg, hogy sem a demokrácia, sem a tolerancia szónoklatok, sem a másságról szóló nagy előadások nem fogják soha felül írni az erősebb kutya természeti törvényét.

A propaganda nem más, mint a nemzeti érdek védelmének törvényesen engedélyezett agresszív formája, - ebben is az erősebb kutya törvénye munkál. Az önmagát állandóan sajnáló népből épp az önmegtartó természeti törvény hiányzik, és ezért a cigányok nem hibásak, ha ehhez a törvényhez közelebb élnek, bennük, a javukra munkál az erősebb kutya törvénye. Mindig is az erősebb kutya törvénye lesz a nemzeti megmaradás törvénye, és nem az emberi és közösségi jogok, mely nemzet ezt tudja megmarad, ki nem elvész. Nehogy, mi a más népekkel szembeni irigység közepette, hogy jobban alkalmazzák az erősebb kutya törvényét, elvesszünk.



Nagy Attila Puli

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése