Tőkés Lászlónak, mint EP képviselőnek, csak úgy reflexből is igazolnia kell az EP-ben való létét, fontosságot tulajdonítva ott önmagának. Meg kell magyaráznia a választóinak, nagyon fontos, hogy ő ott van. És meg is magyarázza, hogy az EU a kulcsa az autonómiának, megmaradásunknak Trianoni hazánkban.
De mi is ez az Unió? Egy totalitárius hatalmi konstrukció. Ami különös, hogy a hatalom gyakorlás célját illetően nem látok különbséget a NATO és a Varsói Szerződés között, az EU és a KGST között. Mindannyian kozmopolita, nemzetek fölötti szervezetek, melyek nem a nemzetek érdekeit szolgálják.
A Párizsi Békeszerződés idején a magyar kommunistákat nem érdekelte, hogy hol lesz például Románia és Magyarország között a határ, mert a kommunista internacionalizmus megold, véglegesen, minden nemzetiségi kérdést, tehát abból nem kell ügyet csinálni, hogy hol lesz a határ. A román kommunisták nem bízták a határokat a kommunista internacionalizmusra, hanem keményen ütötték az asztalt Moszkvában, és egyebütt, ahol kellett, nekik lett igazuk.
Tőkés egy újabb internacionalizmusban bízik, az EU-ban, melynek a szerepét nem látom egyébben, mint a hatalom birtoklásában és nem abban, hogy kis népeknek igazságot szolgáltasson, többek között.
Nem tudom, Tőkés, hogy nem tanult a történelemből, hogy nekünk a magyarságnak a kommunista internacionalizmus nagyon betette az ajtót. A magyar kommunisták voltak az egyetlen nemzetietlen kommunisták, ezt Heller Ágnes is megállapította, akik a környező népek kommunizmusával ellentétben a nemzeti öntudat gyengítésén fáradoztak, aminek az eredménye meg is van, mert a Nolblogon olyanokat lehet találni, kik Sólyommal szemben, közvetve, a szlovák Ficonak adnak igazat, hogy “minek kellett erőltetni a Komáromba menetelt.” A kisebbségi magyarságot meg nemzeti kommunista diktatúrák olvasztgatták be, a magyar kommunista diktatúra áruló közömbössége mellett.
Tőkés az erdélyi magyarságot és a székelységet félrevezeti, amikor az EU-ba vetett bizalommal hiteget, hogy az majd megold mindent. Megold mindent, annyira, mint a kommunista internacionalizmus, vagy még rosszabb lesz nekünk a nagy-tőke internacionalizmusa, mert fejlett agymosásával a nemzetet a lelkében támadja meg, ahol amúgy is gyengék vagyunk.
Ideje volna már nekünk székelyeknek, magyaroknak felébredni a Tőkés imádatból és végre valósan látni Tőkést, hogy csak hiteget és nem tesz egyebet, mint a többi.
De azt hiszem, hogy Tőkésben a nemzet identitászavara munkál. Egy ember, ha minden áron egy külső mintával akar azonosulni, mi nem ő, akkor annak az embernek belső identitászavarai vannak. A magyarságot a történelmében az jellemzi, hogy állandóan, valahova kényszeresen igazodni akart, valami külső mintához akart igazodni mindig: kényszeresen keresztény, európai akart lenni, az után kényszeresen modern európai, utána kényszeresen kozmopolita kommunista.
Érdekes módon a magyarság mindenkori vezetői az európaiságot, a kommunizmust nemzettagadó formájában értelmezték, ahogy más nemzeteknél nem találjuk. A nemzeti, népi kultúra sehol sem olyan megvetett, mint Magyarországon teszik, egy olyan európaiság nevében, amit nyugaton nem találni, - épp Európában érték a népnemzeti kultúra, sokkal nagyobb mértékben, mint Magyarországon.
Magyarországon a II. VH után nem lehetett bűntudat nélkül magyarnak lenni, ez a mai napig érezteti a hatását, melynek eredménye a ma is dívó kozmopolita nemzettagadás. A magyar nacionalizmus abban téved, hogy ezt a külső ellenség számlájára írja kifejezetten. Az igazság az, hogy egy nemzetet, ha ennyire ki lehet vetkőztetni nemzeti identitásából, akkor annak a nemzetnek belül is problémái vannak a nemzeti identitásával. A magyarsággal azért tudott és tud ennyire elbánni a külső ellenség, mert a belső szellemi és lelki identitásával hatalmas bajok vannak: a magyarság több évszázada komoly identitászavarokkal küzd és ez az igazi oka nemzeti tragédiáinknak és az után jön a külső ellenség, ezt jó volna már ennyi tragédia után észrevenni.
Minden áron, azért akartunk, nemzettagadó módon, kényszeresen valahova igazodni mi magyarok, mert belül a nemzeti lélekben komoly identitászavaraink vannak, és ezt a külső ellenség, aki sokszor az országon belül van országvezető politikusnak álcázza magát, meg is nyergelte és nyergeli, hogy pusztítsa a magyar nemzeti öntudatot, mi még maradt azt a keveset. Kedvenc fegyverük a cinizmus, ezt látom a Nolblog kozmopolita publicistáinál. De a cinizmus, mindig szellemi nullaságot takar.
Ahol meg ilyen komoly identitászavarok vannak a nemzet lelkében, ott az autonómia törekvésnek épp az alapjai hiányoznak, ilyen esetben a törekvés pusztán teoretikus, igazi belső horderő nélküli.
Nagy Attila Puli
De mi is ez az Unió? Egy totalitárius hatalmi konstrukció. Ami különös, hogy a hatalom gyakorlás célját illetően nem látok különbséget a NATO és a Varsói Szerződés között, az EU és a KGST között. Mindannyian kozmopolita, nemzetek fölötti szervezetek, melyek nem a nemzetek érdekeit szolgálják.
A Párizsi Békeszerződés idején a magyar kommunistákat nem érdekelte, hogy hol lesz például Románia és Magyarország között a határ, mert a kommunista internacionalizmus megold, véglegesen, minden nemzetiségi kérdést, tehát abból nem kell ügyet csinálni, hogy hol lesz a határ. A román kommunisták nem bízták a határokat a kommunista internacionalizmusra, hanem keményen ütötték az asztalt Moszkvában, és egyebütt, ahol kellett, nekik lett igazuk.
Tőkés egy újabb internacionalizmusban bízik, az EU-ban, melynek a szerepét nem látom egyébben, mint a hatalom birtoklásában és nem abban, hogy kis népeknek igazságot szolgáltasson, többek között.
Nem tudom, Tőkés, hogy nem tanult a történelemből, hogy nekünk a magyarságnak a kommunista internacionalizmus nagyon betette az ajtót. A magyar kommunisták voltak az egyetlen nemzetietlen kommunisták, ezt Heller Ágnes is megállapította, akik a környező népek kommunizmusával ellentétben a nemzeti öntudat gyengítésén fáradoztak, aminek az eredménye meg is van, mert a Nolblogon olyanokat lehet találni, kik Sólyommal szemben, közvetve, a szlovák Ficonak adnak igazat, hogy “minek kellett erőltetni a Komáromba menetelt.” A kisebbségi magyarságot meg nemzeti kommunista diktatúrák olvasztgatták be, a magyar kommunista diktatúra áruló közömbössége mellett.
Tőkés az erdélyi magyarságot és a székelységet félrevezeti, amikor az EU-ba vetett bizalommal hiteget, hogy az majd megold mindent. Megold mindent, annyira, mint a kommunista internacionalizmus, vagy még rosszabb lesz nekünk a nagy-tőke internacionalizmusa, mert fejlett agymosásával a nemzetet a lelkében támadja meg, ahol amúgy is gyengék vagyunk.
Ideje volna már nekünk székelyeknek, magyaroknak felébredni a Tőkés imádatból és végre valósan látni Tőkést, hogy csak hiteget és nem tesz egyebet, mint a többi.
De azt hiszem, hogy Tőkésben a nemzet identitászavara munkál. Egy ember, ha minden áron egy külső mintával akar azonosulni, mi nem ő, akkor annak az embernek belső identitászavarai vannak. A magyarságot a történelmében az jellemzi, hogy állandóan, valahova kényszeresen igazodni akart, valami külső mintához akart igazodni mindig: kényszeresen keresztény, európai akart lenni, az után kényszeresen modern európai, utána kényszeresen kozmopolita kommunista.
Érdekes módon a magyarság mindenkori vezetői az európaiságot, a kommunizmust nemzettagadó formájában értelmezték, ahogy más nemzeteknél nem találjuk. A nemzeti, népi kultúra sehol sem olyan megvetett, mint Magyarországon teszik, egy olyan európaiság nevében, amit nyugaton nem találni, - épp Európában érték a népnemzeti kultúra, sokkal nagyobb mértékben, mint Magyarországon.
Magyarországon a II. VH után nem lehetett bűntudat nélkül magyarnak lenni, ez a mai napig érezteti a hatását, melynek eredménye a ma is dívó kozmopolita nemzettagadás. A magyar nacionalizmus abban téved, hogy ezt a külső ellenség számlájára írja kifejezetten. Az igazság az, hogy egy nemzetet, ha ennyire ki lehet vetkőztetni nemzeti identitásából, akkor annak a nemzetnek belül is problémái vannak a nemzeti identitásával. A magyarsággal azért tudott és tud ennyire elbánni a külső ellenség, mert a belső szellemi és lelki identitásával hatalmas bajok vannak: a magyarság több évszázada komoly identitászavarokkal küzd és ez az igazi oka nemzeti tragédiáinknak és az után jön a külső ellenség, ezt jó volna már ennyi tragédia után észrevenni.
Minden áron, azért akartunk, nemzettagadó módon, kényszeresen valahova igazodni mi magyarok, mert belül a nemzeti lélekben komoly identitászavaraink vannak, és ezt a külső ellenség, aki sokszor az országon belül van országvezető politikusnak álcázza magát, meg is nyergelte és nyergeli, hogy pusztítsa a magyar nemzeti öntudatot, mi még maradt azt a keveset. Kedvenc fegyverük a cinizmus, ezt látom a Nolblog kozmopolita publicistáinál. De a cinizmus, mindig szellemi nullaságot takar.
Ahol meg ilyen komoly identitászavarok vannak a nemzet lelkében, ott az autonómia törekvésnek épp az alapjai hiányoznak, ilyen esetben a törekvés pusztán teoretikus, igazi belső horderő nélküli.
Nagy Attila Puli
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése