A Provident, a sok népnyúzás, népcsalás között az egyik. Addig
kedvesek, míg maximálisan le tudják húzni a bőrt az emberről. Ez azt jelenti,
ha az otthoni ügyintézést választod. Vagyis rögtön házhoz viszik a pénzt, meg
hetente jelentkeznek a lakásodon a törlesztésért, hetente kell törleszteni. Ez
1000 lej esetében 319,94 lejbe kerül a kölcsön. A kamat és a dosszié vizsgálat.
Ezen kívül a fent említett otthoni ügyintézés még 425,50 lejt kóstál. Tehát
vissza kell adni 1744,82 lejt. Vagyis 1000 lejért lenyúznak 744,82 lejt.
A nem maximális nyúzás, banki átutalással és a törlesztés banki
visszautalásával történik. Ebben az esetben a Provident nem vágja zsebre a
425,50 lejt. Ha valaki, mint mi akartuk, át akar váltani a banki átutalásra,
akkor a kovászna megyei egyik főnök, Domokos és a kökösi ügynöke Pál Demeter
kezdenek agyat mosni. Vagyis kezdődik az átverés, hogy a banki átutalással is
lényegében annyiban fog kerülni, mondják, mert ilyen és olyan más költségek is
lesznek a banki átutalás esetében is. Ha ez nem megy, akkor nagyon lassan halad
a dolog, nyűgösek lesznek, mindegyre akad valami kifogás. Akkor már nagyon
nehezen kapja az ember a kölcsönt. Mintha ki akarnák kényszeríteni a drágább
változatot.
A feleségem újabb kölcsön kérésének az alapja egy levél volt, Bukarestből,
a Providenttől. Melyben egy 1000 lejes ajánlat volt, a hátralék törlesztésével
(refinantare). A szentgyörgyi ügynökség azt állította, ők nem kapták meg, ezért
nem adhatnak ők ez alapján újabb kölcsönt. Sőt olyat is mondott Demeter ügynök,
hogy szoktak ajánlatokat küldeni, aminek végül kiderül semmi alapja nincsen.
Akkor ez komolytalan vállalat, ha csak úgy minden alap nélkül küld ajánlatot,
hűjét csinál a kliensből.
Végül mondtam Demeter ügynöknek, akkor felhívom Bukarestet és velük
intézem. Azt mondta, jó! Bukarest, mikor felhívtam, igazolta az 1000 lejes
ajánlat létezik, ha jövedelem fedezi. Kértük az újabb kölcsönt. Vártuk az
ügynököt, hogy írja meg a kérést. Nem jött. Megint hívtam Bukarestet, hogy még
nem jött senki kérést csinálni, pedig 24 óra alatt jönnie kellett volna, kivéve
a hétvége, ami bele is esett, de én kivártam. Ennek nyomán fel is hívott
Demeter ügynök, és nagyon sértődött volt a hangneme, hogy Bukarestbe
reklamáltam és hogy este csak értünk el kell jönnie Kökösbe. Nagyon arrogánsan
mondta, hogy ő megmondta, a feleségemnek nem jár az ajánlat, mert ők nem kapták
meg. A hangnem olyan megfedő volt, hogy én hogy is mertem a bátorságot venni és
Bukarestbe telefonálni. Pedig én mondtam neki, hogy azt fogom intézni, mivel az
ajánlat nincsen meg nekik, és ő azt mondta jó.
Végre nagy sértődések közepette eljön az ügynök, megcsinálja a kérést.
Azt mondja, hogy másnap Bukarest megadja a választ magának a kölcsön
megrendelőjének, telefonon hívni fogják. Még kihangsúlyozta Pál Demeter, az
ügynök, hogy nem tőle fogjuk megtudni a választ, hogy hagyták-e jóvá, hanem
Bukarest értesít direktben. Egész nap várjuk. Este megunjuk a várást, felhívjuk
Bukarestet. Kiderül, hogy nekünk nem mondhatják meg, vagyis a feleségemnek,
hanem az ügynöknek mondhatja meg csak. Ő majd este, vagy holnap felhív, hogy
hagyták-e jóvá. Tudtam az estéből nem lesz semmi, mert pszichológiai háború
folyik, húzzák az időt, hogy az embert belekényszerítsék a drágább változatba,
ami rögtön működik. Mert tudják, hogy a szorult helyzet sürget. El akarják
venni az időhúzással az ember kedvét a banki változattól, mert ugye a házi
ügyintézés a zsírosabbik fele nekik.
Végül visszatáncolt Bukarest is, hogy nem jár. De mi is, nem kell
kölcsön többet tőlük, semmilyen változatban. Mert úgy érzem, hogy az
Apokalipszis könyvének fenevada, nem más, mint a bankok – na, csak úgy,
szimbolikusan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése