Az ember alapvető problémája a lélek és elme diszharmóniája, vagyis pontosabban, az elme mit sem tud belső önmagáról, és ez minden pszichés betegség alapja. De az elme elszakadása a lélektől alapvetően az európai civilizáció problémája, - a ráció túltengése.
A régi kultúrák nem voltak egyebek, mint az elme és szív harmóniájának biztosítói, eszközei. Most a kultúra nem ez, hanem a lélektől független, puszta racionális öncél.
Ma nem divat úgy élni, hogy életformád a szíved és elméd kapcsolatára épüljön, de egy úttal azt is biztosítsa, azt a kapcsolatot.
Nem divat a természetes, az életformába ágyazott csend, amely nem jóga gyakorlatokkal, külső eszközökkel van előállítva,a nagy rohanás közepette, pedig a csend hozza létre a szív és elme kapcsolatát.
Ahol nincsen meg az aktivitás és a csend természetes ritmusa, ez ápolja a szív és elme kapcsolatát, ott a szív és elme harmóniája megbomlik.
Ahol nincsen meg a szív és elme harmóniája, ott nincsen emberi identitás, de nemzeti sincsen, mert a nemzeti alapja az emberi. A szélsőjobbos üvöltözés hiábavalóság abban van, hogy nem veszik észre, hogy a nemzeti identitás akkor sérült, ha a szív és elme kapcsolata sérült.
Már az óvodába be akarják vezetni a jógát, de mit ér ez egy eleve beteg civilizációban. Az európai ember életében a hatalmas törés abban van, hogy nem muszáj a mindennapi élet összhangban legyen a lelkivel, a vallásival, ez pedig meghasonláshoz vezetett nála. Az európai nem látja, hogy hiába jógázik, ha külső civilizációja, kultúrája nincsen összhangban a belsővel, szakadék van a kettő között. Harmonikus civilizációnk akkor lesz, ha az a belső tűkre lesz, de ezt csak a csend és aktivitás, természetes harmóniájával lehet megteremteni.
Harmonikus külső világunk akkor lesz, ha a csend hozza felszínre, az elmébe, belső világunkat, és azt öntjük formába a külső világunkban.
Ameddig az ember megmarad kapzsinak, addig a jóga csak az én féltés egyik formája és semmi köze a lelki élethez.
A vallásnak a lelkünk belső életének a megélése kéne, hogy legyen, de nem az, csak külső forma, mely épp a belsőnk megélését akadályozza meg, ahol az Isten lakik. A mai, külső formára alapozott vallásosság, pusztán csak vallási formába rejtett ateizmus. Jungnak igaza van, hogy Európa fő problémája vallástalansága, vagyis lelke tartalmainak meg nem élése.
Azt hiszem, hogy ha ez Európa problémája Jung szerint, akkor ez nemzeti probléma is. Ha belső lényegedet megélése az igazi vallási élmény, akkor a belső emberi identitásod is vallási élményként érhető el. Ha ilyen értelemben nem vagy vallásos, akkor emberi identitásod sincsen. Ha nincsen emberi, akkor nemzeti sincsen. A vallástalanság ilyen értelemben a nemzeti identitáshiányt is okozza, mert nemzeti mivoltodat is belső központodban éled meg vallásos élményként.
A lélek, például az álmainkban, az ők képei keresztül szól hozzánk. A lélek képeinek nem értése, az a lélek üzeneteinek nem értése. A lélek képei, egyúttal egyetemes és nemzeti kultúránk alapjai, ezek nem értése az egyetemessel való összhang elveszítése, emberi és nemzeti identitásunk elveszítése. A tudat, ha nem képes a lélekkel való párbeszédre, akkor ott zavar keletkezik az ember, az emberiség életében, a nemzet életében. A hiteles civilizációk ezt a kapcsolatot fejezték ki.
Az ember lelki autonómiája abban van, hogy a lélek öngyógyításra képes, csak az elmének oda kell figyelnie a lélek üzeneteire, mert az segítségedre siet, - a csendben. A boldogság és probléma megoldó receptek özöne lepte el a világot, a keleti praktikák nagy divatja van és senki sem gondol arra, hogy épp ezek lehetnek az akadályai az elme közvetlen lélek kapcsolatának, a befele figyelésnek. A technikai, a közvetettségekre épülő nyugat, keletben is csak a technikait, a közvetettet látja, és nem veszi észre, hogy a lélek természete a közvetlenség. Az embert ahhoz szoktatták a tanítók, vallások, a misztikák, spiritualitások, hogy nélkülük nem képes semmire, pedig ez nem igaz, ah odafigyelsz álmaidra észreveheted, hogy a lélek közvetlenül szólít meg téged, vagy ha figyeled megérzéseidet, a lélek üzeneteinek közvetlenségét tapasztalod. A közvetítők a lélek és elme közvetlen kapcsolatát akadályozzák meg, ami nélkül az ember nem harmonikus egész.
Minden meditációs technika külső beavatkozás, a nyugati civilizáció mindenben csak a külső beavatkozást ismeri, ezért menő a jóga. A lelki életbe való külső vegyi beavatkozás, még nagyobb zavart idéz elő, az elme és lélek kapcsolatába.
Ha oda figyelünk önmagunkra, akkor láthatjuk, hogy a lélek annyira közvetlenül szólít meg, hogy a külső eszközök ezt a közvetlen megszólítást zavarják, amivel a lélek segíteni akar. Az ember nem bízik önön lelke képességeiben, hogy az tud segíteni, minden külső eszköz nélkül, és ezért folyamodott külső technikákhoz. De, aki nem bízik lelkének közvetlen segítségében, az Istenben sem bízik, hogy közvetlenül segíteni tud, és az ilyen ember önmaga és Isten iránti bizalmatlanságában vallásos lesz, külső praktikák formájában.
Lelkünk és Isten természet a közvetlenség mely kizárja a vallási közvetítést.
A székely nemzeti anarchizmus szerint, a tudatunknak a lelkünkkel való párbeszédében találjuk meg emberi és nemzeti identitásunkat. Nemzeti identitásunk akkor élő, ha e párbeszéd élő, ha a lélek képei a nemzeti tudatban élő valóságok, mert ezen képek a nemzeti kultúránk alapjai. Nem vagyunk hívei, a nemzeti kultúrának nevezet, de csak a tudatban elraktározott halott ismereteknek a nemzetről, szerintünk ezek a könyvekből vett ismeretek, semmivel nem járulnak hozzá az élő nemzeti identitáshoz.
Ehhez az élő nemzeti identitáshoz a hangoskodó szélsőjobbnak semmi köze.
Nagy Attila Puli
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése