A török szövetségest keresett bennünk, kellett volna szövetkezni velük, nyugat ellen, ott volt a hiba, hogy nem tettük. Az iszlámra kellett volna áttérni és nem a kereszténységre és nem itt lennénk ma. Ha az iszlámra tértünk volna és szövetkeztünk volna a törökkel, ma is nagyhatalom lennénk, mint hajdanán.
Na aztán meg hagyjuk a sógorokat is, nem hiába született a mondás,hogy a török fajármot az osztrák vasiga követte.
Makai Sándor, néhai erdélyi református püspök egy tanulmányában, a törököt kevésbé tartotta veszélyesnek a nemzeti identitásra nézve, mint az osztrákot, - ebben igazat adok neki.
Nem a török uralommal volt a gond, hanem a hozzuk való viszonyulással. A románokat, bolgárokat miért nem irtotta ki a miénknél is hosszabb török uralom?! Mert passzívan tűrték. Van egy román mondás, hogy a lehajló fűszálat a kasza nem vágja le. A székely pedig azt mondja, hogy ő olyan, mint a fenyő, nem hajlik inkább törik. Ez utóbbi hősiesebb, látványosabb, de nem az ösztönös megmaradási törekvést fejezi ki, hanem van benne valami kétségbeesett, valami önpusztító, öngyilkos. Végül is nem csak a török pusztított bennünket, hanem mi magunk is, mert nem törekedtünk ösztönös túlélésre, nem törekedtünk a kisebb ellenállás fele, ami a természet törvénye. a természet mindig segít túlélni, megmaradni, csak arra rá kell hangolódni, mi ezt nem tettük, a románok ezt tették, nekik a zsigereikben van.
Mi sokat hangoztatjuk, hogy keleti nép vagyunk, de magatartásunk nem ezt igazolja. Kelet szelleme a természet szelleme, a kisebb ellenállás felé való törekvést pártolja. Mi inkább nyugatiak vagyunk, akik a törekvést az erőfeszítést helyezzük előtérbe.
Visszatérve az iszlámra való áttérésünkre. Az iszlám egy erősebb nemzeti identitást nyújtott volna nekünk. Az iszlám szellemisége, sokkal mélyebb, nagyobb energiákat szabadított volna fel a nemzeti lélekből és harcunk nem kétségbeesett harc lett volna, hanem az energiák túlcsorduló fölöslegéből harcoltunk volna, közben megőrizve az ösztönösséget is. Nyugat az iszlám hatalmas, szellemi, lelki energiakészletétől tart,a mi nyugatnak nincsen, nyugat fáradt, minden szempontból, neki csak technikája van, mi továbbra is csökkenti, szellemi, lelki energiáit. Amerika Vijetnámban ott tévedett, hogy csak a technikát vette alapul, de azt ami irracionális, a nemzet hazaszeretetét, nem vette számításba. Az iszlám ellen is itt téved, nem veszi számításba az iszlám szellemét, azt ami irracionális, csak a felsőbbrendű technikára alapoz és veszíteni fog az iszlámmal szemben.
Az egyedüli vallás az iszlám, melynek hatalma energia készletei vannak szellemileg lelkileg és ezt nem lehet lejáratni média háborúval, hogy iszlám fundamentalizmus. Az iszlám szellemi energiáit nem lehet megsemmisíteni egy fáradt civilizáció média trükkjeivel.
Nyugat, Amerika egy dolgot nem vesz számításba, hogy nincsen szellemi, lelki identitása, nincsenek friss szellemi, lelki energiái, de az iszlám ezt tudja nyújtani.
Ne feledjünk egy dolgot, hogy minden vallás gyökere a misztika, onnan származnak a friss szellemi, lelki energiák, a nyugatnak a jelenben nincsen igazán élő misztikája, de az iszlámnak van a szufizmus.
Természetesen, erre sokan azt mondják, hogy ott vannak a kelet vallásai, a buddhizmus, amik csak hódítanak nyugaton. Itt két dolgot kell megfigyelni. Az egyik, hogy minden hiteles misztikájuk ellenére a keleti vallások öregek, mert a hangsúlyt a külső technikára helyezik. Minden friss misztika külső eszközeiben szegény. Kelet szellemi öregségének jele, hogy nagyon hangsúlyos náluk az eléggé racionális metafizikai gondolkodás. Az élő vallások, misztikák a kép nyelvet beszélik, mert az a lélek nyelve. Az igazi vallás misztika, az élő vallás, misztika azt jelenti, hogy a lélek nyelvét értjük beszéljük, ez által vagyunk kapcsolatba lelkünkkel és lelkünkön keresztül Istennel. És a második szempont, hogy a keleti vallások, metafizikák, meditációs technikák, inkább divatok, mint lelki megújítók, mert nyugat keletben is önmagát keresi, a külső technikait és racionálist, mit a meditációs technikákban meg a racionális metafizikákban meg is talál. Ezzel szemben az iszlám a lélek legmélyét érinti, aktiválja.
Az iszlám életforma. Nyugaton a vallás nem életforma itt van a nagy ütközés az iszlámmal. Nyugat farizeus, egyet hisz mást cselekszik és ezt szeretné elvárni az iszlámtól is, hogy ne legyen életforma vagyis ne legyen hiteles, mint a kereszténység. Ami nem életforma, az nincsen összhangban a lélekkel és nem szabadít fel életenergiákat. Az iszlám titka, hogy életforma és így sok szellemi, lelki energiát szabadít fel. Nyugatot azzal fogja legyőzni, hogy életforma, az életforma energiáival.
A keletmajmolásban is van valami farizeus nyugat részéről, mert hozzáigazítja, a kor követelményeihez, vagyis a kapitalista, fogyasztói életmódhoz, a szellemit, lelkit próbálja összeboronálni az anyagival, nyugat ezt tette a kereszténységgel is, de Jézus mondta, nem lehet a mammonnak is szolgálni meg Istennek is. Nyugat számára kelet csak egy stresszcsökkentő az anyagiak hajszájában.
Egy dolgot még nem szabad elfelejteni mi az iszlámot segíti, a keleti vallásokkal szemben, hogy míg a keleti vallások nagyon távol vannak az európai lélektől, az iszlám sokkal közelebb van, mert ha úgy vesszük a nyugati kultúra iszlám gyökerű. A néhai virágzó iszlám szellemiségnek, a nyugati kultúra még halvány visszfényei sincsen. Igazi élő nyomokat az iszlám misztikája, a szufizmus épp a középkori keresztény misztikában hagyott. közönsége butaságra vall az iszlámot szidni nyugat javára és nemzeti tragédiáinkért szidni. A magyarság nemzeti tragédiáinak gyökere leginkább lelkében van és az után a külső ellenség.
Főleg a székely temperamentumnak felelt volna meg az iszlám és nem a langyos kereszténység. Ma Európa csecsenjei lennénk, ha az iszlámra tértünk volna, mi székelyek.
Nekünk székelyeknek, magyaroknak épp azért lett volna szükségünk a nagy szellemi energiákat felszabadító iszlámra, mert mi Európa legenergiaszegényebb nemzete vagyunk.
Nagy Attila (Puli) - Székelyföld
